A mudzsahedinek pihenni járnak Magyarországra

[caption id="" align="alignleft" width="262"] Dr. Saleh Tayseer emír egy eldugott budai mecsetben intézi egyháza adminisztratív ügyeit. Időnként nyomozók beszélgetnek vele.
[/caption]A hazánkban élő iszlám hitű emberek nem számítanak a hollandiaihoz hasonló, vallási alapú zavargások kitörésére. Bár a magyar társadalom szerintük sem igazán elfogadó vallási kérdésekben, ám mindössze néhány ezer muszlim él Magyarországon. Közülük néhány száz magyar, aki csak áttért az iszlám hitre.


A csekély létszám mellett a hitéletük sem zajlik látványosan. Mecsetjeik eldugott helyeken, gyakran csak táblával jelzett épületekben vannak.
Az átlagpolgár számára egy arab egyben muszlim is, pedig például a szírek 10-15 százaléka keresztény. A vallás azonban nem nép- vagy származásfüggő. Legjobb példa rá, hogy Németországban félmillió olyan német él, akik áttértek a muszlim hitre.

A világméretekben fellépő terrorizmus miatt nagyságrendekkel nagyobb a visszhangja, ha egy muszlim ellen indul nyomozás, mint ha egy hétköznapinak mondott állampolgár ellen.

Legjobb példa rá dr. Saleh Tayseer esete. A palesztin nemzetiségű, magyar állampolgárságú fogorvos az Iszlám Egyház Bartók Béla úti mecsetjének imámja, azaz adminisztratív vezetője Budapesten. Bizonyíték hiányában megszüntették ellene a terrorcselekmény előkészülete miatt indult eljárást. Egyes hírek szerint az orosz titkosszolgálat, az FSZB az izraeli Moszad által kiszivárogtatott információit adta át a magyar társszolgálatoknak.

Az orvost el is fogták az izraeli államelnök érkezése előtti napon. Végül egy letartóztatott szír bűnöző vallotta azt, hogy a fogorvos fel akart robbantatni egy budapesti zsidó múzeumot. Ez azonban kevés volt a vádhoz.

Saleh Tayseer visszatért a munkájához és a mecsetbe. Meghurcolása előtt sem nehezményezte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai időnként elbeszélgessenek vele, azóta sincs kifogása ez ellen. Ő és a hasonlóan gondolkodó muszlim vezetők természetesnek veszik, hogy a hatóságok végzik a törvényben előírt munkájukat.
Az Iszlám Egyház kényszerhelyzetben van.

A mecset környékén lakók egy része már korábban nehezményezte, hogy éppen ott működik az iszlám templom. Éppen az új mecsetre érkezett volna az a közel félmillió euró egy szaúd-arábiai alapítványtól, ami miatt különvizsgálat is folyt ellenük. Az alapítvány ugyanis rajta van az ENSZ terroristákat támogató szervezetekről készült listáján. Erről azonban nem tudtak a Bartók Béla útiak. Mint ahogy arról sem tudnak, hogy bűnözők vagy terroristák férkőztek volna egyházukba.

Ennek a veszélye azonban fennáll. A maffiaellenes központ elemzése szerint a Boszniából kiszorult iszlám harcosok, a mudzsahedinek Koszovóban telepedtek meg. Onnan pedig Magyarországra járnak pihenni és különböző alapítványokon keresztül pénzt gyűjteni. Emiatt érthető, hogy az amerikai hírszerzés, a CIA és a szövetségi nyomozó iroda, az FBI ügynökei besegítenek a magyar hatóságoknak.

Olvasson a Magyar Iszlám Közösségről!

Érdekes, kapcsolódó oldalak: http://www.iszlam.net/
                                                 http://www.salam.hu
                                                 http://www.iszlam.hu/

                                          

Hazánk ma Európa leggyengébb pontja a harcos iszlám és a terrorizmus terjeszkedését tekintve – állítja Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. Szerinte nálunk nem fenyegetnek a hollandiai zavargásokhoz hasonló események. Úgy véli, hogy hazánkat is meghódítandó területnek tekinti az iszlám fundamentalizmus, és csupán idő kérdése, hogy mikor válik Magyarország is elsőrendű célponttá. Úgynevezett alvó ügynökeik vélhetően nálunk is megtelepedtek és bármikor aktivizálhatók. Magyarországot – elsősorban a Boszniából kiszorult szélsőségesek – már ma is logisztikai támaszpontnak tekintik. Ember- és fegyvercsempészetből, kábítószer-kereskedelemből és pénzmosásból teremtik elő az anyagiakat az egyelőre máshol végrehajtott akcióikhoz.

A hazánkban élő muszlimok legfeljebb egy százaléka szélsőséges gondolkodású. Közülük kikerülhet egy-egy terrorista is, mondja Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség magyar elnöke. Elismeri, hogy a fundamentalisták, azaz az egyházi gyökerekhez konokul ragaszkodók eszméi terjeszkednek nálunk is. Ez pedig kevésbé elfogadó társadalmunkban feszültségeket gerjeszthet, amellett, hogy a vallási fundamentalizmus a terrorizmus táptalaja. Állítja, hogy mérsékelt vezetők irányításával kezelhető ez is. Következetesen el kell utasítani a terrorizmust, tettekben is fel kell lépni ellene, mivel az iszlám a béke hite és nem az értelmetlen gyilkolásé. Szerinte a fundamentalista nézetek egyébként nálunk is megosztják a muszlimokat. Volt már olyan, aki kalifátust akart volna Magyarországon is, ám végül távozott az országból.

Népesség

Európa muszlim népcsoportjai: albánok, bosnyákok (muszlim vallású szerbek, horvátok), törökök, kurdok. Nő az afgán, a csecsen, az arab muszlimok száma.