Hírek

2004.10.30. 06:35

Kibillenhet sarkából a földgolyó?

Mintha a világmindenség őserői próbálnák kibillenteni földgolyónkat az egyensúlyából. Úgy tűnik, a Nap is szeszélyes „kamaszéveit” éli.

Matula Judit

A Föld képzeletbeli tengelye a Naphoz viszonyítva nem függőleges, hanem ferde, 23,5 fokos szöget zár be. Ettől van az, hogy az év folyamán nem egyforma mennyiségű napsütés jut a bolygó egy-egy pontjára. Ezért élvezhetünk négy különböző évszakot. Ha a Föld tengelye teljesen függőleges lenne, az Egyenlítő vidékén állandóan kibírhatat-
lan forróság uralkodna. A földgolyó nagyobbik részét pedig az óriásira növekvő déli- és északi-sark foglalná el. Azt, ahol az emberiség nyolcvan százaléka él.
Eddig a tudósok azzal számoltak, hogy a Föld tengelyének dőlésszöge egy-egy évmillió alatt „mindössze” 0,4 fokkal változik. Jacques Laskar párizsi csillagász szerint a bolygó „viselkedése” közel sem ennyire szabályos.
Kifejezetten kiszámíthatatlan, mert nagyon sok dolog befo-
lyásolja.
Ha például a Hold pályája a Földhöz viszonyítva kicsit is módosul, hatása mindjárt érzékelhető lakóbolygónkon. A Hold által befolyásolt ár-apály egyensúly megváltozása szökőárakat, hurrikánt, tájfunt idéz elő.
A Nap újabban mintha szeszélyes kamaszéveit élné. Hatalmas napkitöréseket produkál, ráadásul főleg a Föld pályájának irányában. Ezért bolygónkon nagyon változékonnyá vált, de alapvetően melegszik az éghajlat.
Nincs nyugalom a Föld belsejében sem. A tudósok szerint a Japánban tapasztalt erőteljes földrengések egyre gyakoribbá válhatnak. Olyan területeken is jelentkezhetnek, ahol erre régóta nem volt példa.
A napkitörések azért veszélyesek, mert meggyengítik a Földet védő mágneses teret. Emiatt újfajta betegségek alakulnak ki. Chandra Wickramasinghe asztrobiológus 41 kilométeres magasságban eddig ismeretlen mikroorganizmusokat fedezett fel. Szerinte ezek gyilkos hatású csírák. Meg van győződve róla, hogy az utóbbi idők félelmetes járványát, a SARS-ot (atípusos tüdőgyulladást) kiváltó vírusok kozmikus porral kerültek a Földre.
Ráadásul újabban meteoritok tömege kerülgeti bolygónkat. Több, mint háromezret fedeztek fel belőlük a csillagászok. Ha belecsapódnának a Föld felszínébe, kiszámíthatatlan folyamatok (rengések, vulkánkitörések) indulnának el.

Az élet távoli bolygókról származhat

A PÁNSPERMIA (magyarul „csírák mindenütt”) elmélete szerint a földi élet a világűrből ered. Sales-Guyon de Montlivault gróf már 1821-ben felvetette, hogy az élet a holdbéli vulkánok kitörésekor jutott el hozzánk. Ennek az elméletnek legismertebb képviselői közé tartozik Fred Hoyle, a híres csillagász. Az ő tanítványa Chandra Wickramasinghe, aki a cardiffi (Nagy-Britannia, Wales) asztrobiológiai kutatóintézetének tudósa. Állításuk szerint az élet ma is folyamatosan érkezik a Földre. A tudósok szerint az űrből eredt az I. világháborút követő spanyolnáthajárvány. Wickramasinghe azt állítja, hogy a 2003-as atípusos tüdőgyulladás kórokozója is földön kívülről érkezett.

KÁOSZ A NAPRENDSZERBEN

Napjainkig úgy tekintettek a Naprendszerre, mint a szabályosság jelképére. Jacques Laskar, a párizsi csillagvizsgáló munkatársa szerint már kísérletekkel is bebizonyították, hogy ez korántsem igaz. A valóságban a bolygók mozgását összevisszaság jellemzi. Ezért nem is lehet megjósolni, mi lesz több százmillió év múlva. A káosz akár a Merkúr és a Vénusz összeütközését is okozhatja 5 milliárd éven belül. Ugyanakkor éppen ez a szabálytalanság viszi előre a tudományt. A francia tudós szerint ennek segítségével jobban megérthetjük a bolygórendszerek kialakulását és működését.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!