Janika parkettával is tud pingpongozni

[caption id="" align="alignright" width="220"] Faházi János rendkívüli alakításokra képes az asztalnál, akár egy darab parkettával is
[/caption]Mindent tud, amit az asztaliteniszezőnek tudnia kell. S annál többet is. Varázsol. Parkettával, zsíros kenyérrel, strandpapuccsal. Bármit adnak a kezébe, megszelídíti vele a kaucsuklabdát. Nyugdíjasként is a sportág egyik elismert sztárja – nem róla szólt a közelmúltban rendezett világbajnoki emlékműsor, mégis vastapsot kapott produkciója. Jöttek a jelen és a közelmúlt külföldi klasszisai, Surbek, Bengtsson, Appelgren, s a többiek és mindannyian elismerő tisztelettel köszöntötték a játéktér mellett csendesen „bevetésre” váró hatvankét esztendős Janikát.
– Nem járt még le az időm, játszom most is rendszeresen – meséli a közönségkedvenc veterán. – A Budapest I. osztályú bajnokságban a pestújhelyi Pátria Nyomda csapatának játékosaként nyomom a pedált. Négy fordulón vagyunk túl, s eddig mind a 16 meccsemet megnyertem. Pedig nem korosztálybeliekkel csatázom…

Pályafutás: a magyar felnőtt asztalitenisz-válogatott tagja 1960–66 között, világbajnoki bronzérmes vegyes párosban, magyar bajnok csapatban és párosban, Tízek-bajnok, Budapest-bajnok– Megizzasztotta itt a bemutatón az ifjúsági Európa-bajnok Jakab Jánost is.
– Az csak ütögetés volt… De készültem rá nagyon. Nem akartam leégni. Itt, „saját” közönségem előtt, abban a környezetben, ahol oly sok nagy sikert elértem. Életem egybeforrt a Nemzeti Sportcsarnokkal. 1959-ben az ifjúsági magyar bajnokságot még az edzőteremben rendezték, de a döntőt felhozták ide, a közönség elé. S aztán legjobb ifiként meghívottként játszhattam a felnőtt Tízek bajnokságon, ahol csak 3-2-re kaptam ki Bercziktől. Ekkor indult be a sorozatom.
– A maiak már leginkább csak a trükkös Janikaként ismerik. Honnan a „parkettás” pingpong ötlete?
– Nem árt, ha az ember tud bánni a sportszerével, ha fejleszti ügyességét, s változatos módon gyakorol. Ami ezt a fadarabot illeti, hordozom már negyven-negyvenöt éve. Apukám parkettás volt, otthonról kaptam, s kipróbáltam, lehet-e játszani vele.
– A szigeti Palatinus strand közönsége a megmondhatója, megélni is lehet e tudásból.
– Szoktam fogadásos meccseket játszani, s arra nagyon büszke vagyok, hogy nem jövök ki rosszul a partikból, de megélni azért nem lehet ezekből. Edzősködöm is egy kicsikét, pontosabban órákat adok. Aki megkér, felhozom valamilyen szintre vagy karbantartom a tudását. S így magam is az asztal közelében vagyok… Pingpong nélkül nemigen tudnám elképzelni az életemet.