Hírek

2004.10.25. 07:38

A helyi adó többszörösével is sújthatják a lakosságot

Az önkormányzatok mozgástere megnőhet a helyi adóztatásban. Ám ha emelésre szánják el magukat, vizsgálniuk kell a lakosság teherviselő és tűrőképességét is. Ami véges.

Bán Károly

Az adótörvény helyi adókról szóló pénzügyminisztériumi tervezete nem forgatja ki a földet sarkaiból. Túl sok újdonságot nem tartalmaz. Illetve bánjunk azért csínján ezzel a kijelentéssel, hisz a tárca azt javasolja: a parlament törölje el az egyes adónemekben a törvényben rögzített felső határt. Vagy legalább 50 százalékkal emelje fel az önkormányzatok által kiszabható adómértékeket – tudtuk meg Kónya Lajostól, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől. Az adómértékek ugyanis 1996 óta nem változtak, s ez nagymértékben megköti az önkormányzatok kezét.

Ha a parlament szentesíti a tervezetet, akkor a telekadó felső határa a mai 200-ról 300 forintra emelkedik négyzetméterenként, az építményadóé pedig 900-ról 1350 forintra. A magánszemélyek kommunális adójának plafonja ma évente 12 ezer forint, ennek kiszabható felső mértéke 18 ezer forintra emelkedhet. Az idegenforgalmi adó 300 forintról 450-re nőhet. A törvény-előkészítő szándéka világos: az önkormányzatoknak, amennyiben bevételeiket növelni kívánják, legyen lehetőségük adóemelésre. A telekadó szabályai kedvezően változnak. Eddig egy 800 négyzetméteres telken lévő 150 négyzetméteres alapterületű háznál 650 négyzetméter után kellett megfizetni a telekadót. Ezután viszont nem csupán a lakás alapterülete, hanem teljes hasznos területe levonható lesz az adóalapól. Tehát ha ez az előző példában említett ház kétszintes, 300 négyzetméter hasznos alapterületű, akkor csak 500 négyzetméter után kell megfizetni az adót. Az önkormányzatok többsége ma sem szabja ki a törvény szerint kivethető legmagasabb adót. A magánszemélyek kommunális adójának jellemző mértéke például 4-6 ezer forint között mozog. Építményadó esetében a 3200 településből csupán 30-ban vetik ki a kiszabható maximumot. S magát az építményadót is csupán 373 önkormányzat vezette be, telekadót pedig 416 településen kell fizetni.

A helyi önkormányzatok többsége nem készült fel arra, hogy adóztasson – állítja Szmetana György, a ferencvárosi adóiroda vezetője, adószakértő. Ezért inkább a vállalkozásokat adóztatják meg, nem véletlen, hogy az összes helyi adóbevétel 80 százaléka az iparűzésből származik. Minél kisebb egy település, minél erősebbek a személyes kötődések, annál bátortalanabbak a képviselő-testületek a helyi adómértékek megállapításánál. Sőt egyes adófajtákat ki sem mernek vetni. A megoldás szerinte az lenne, hogy a helyi adóztatást nem a településeknek, hanem a kistérségeknek kellene ellátniuk.

Önök terveznek-e emelést településükön a jövő évre?

A lakásokat nem adóztatjuk, ám a telekadót mi is bevezettük. Ha a törvényt elfogadják, bizonyosan élünk az adóemelés lehetőségével – mondta lapunknak dr. Gegessy Ferenc, Budapest IX. kerületi polgármestere. Különösen akkor, ha az állami támogatás, amit kapunk, nem emelkedik. S ezt ma még nem tudjuk. Az építményadónál is adóemelésre kényszerülünk, de ez csak a vállalkozókat érinti, a lakosságot nem.

Nem az én tisztem ebben dönteni, de úgy tudom, a képviselőtestületben fel sem merül az emelés ötlete – mondta König Ferenc, Sóskút (Pest megye) polgármestere. Ez necces is lenne, nem venné be

a lakosság gyomra. Nálunk az építményadó jelenleg 250 forint, a 900 forintos plafontól is fényévnyire vagyunk. Lehet persze emelni, de egy olyan kis településen, ahol mindenki mindenkit ismer, ez megvalósíthatatlan.

Téves a kormánynak az az elképzelése, hogy az önkormányzatok bevételeiket a lakosság nagyobb mértékű megadóztatásából érjék el – állította Bédy István, Harkány polgármestere. Nem lehet már több bőrt az emberekről lehúzni. Nálunk, a városban legfeljebb az idegenforgalmi adó emelése jöhet szóba, ha egyáltalán az Országgyűlés elfogadja a sokak által vitatott tervezetet.

Címkék#Vélemény

Ezek is érdekelhetik