Felelevenítették a helyi szokásokat a majsai főtéren – galériával, videóval

A locsolkodás szimbólumkincseiről és a helyi hagyományokról Hajagos Csaba, a majsai tájház szakmuzeológusa tartott előadást. A történész korábbi néprajzkutatók gyűjtéseiből is idézett, akik Majsán, illetve a kistérségben gyűjtöttek anyagot a húsvéti szokásokról. Az egykori majsai adatközlők mesélték, hogy a virágvasárnapkor megszentelt barkát az ajtó fölé helyezték, hogy ne csapjon villám a házba. 

Nagypénteken nem volt szabad mosni, vasalni, kenyeret készíteni és aznap tartották a szigorú böjtöt, így legtöbb helyen hajában főtt krumpli és olajos káposzta volt az aznapi étel. Az útszéli kereszteknél is összegyűltek, ahol néha hajnalig imádkoztak. Húsvétvasárnap előtt előtt söprűvel körüljárták a házat, miközben ezt mondogatták: „Kígyók, békák távozzatok!”. Nagyszombaton este, a feltámadási körmenetet követően megszegték a sonkát, ettek a kolbászból és a kocsonyából. Hajagos Csaba arról is mesélt, hogy Majsán leginkább csak piros tojást kaptak a locsolók, a későbbi idők hozadéka volt a pénz és a narancs ajándékozása. Utóbbi a szeretetet és a szerelmet is jelképezte. Mint elhangzott: a „szagos víz”, azaz a kölni is csak a múlt század közepétől volt használatos, de azzal csak az asszonyokat locsolták, a lányoknak maradt a víz.

Az összejövetelen, aminek az identitás erősítése is célja volt, a Mayossa Hagyományőrző Egyesület táncosai vettek részt és a műsoruk végén előkerültek a vödrök is, így a táncoslányok nem úszták meg szárazon, de hát ez is hagyományőrzés részre. Az „össznépi locsolkodás” szervezői azt remélik, jövőre is összegyűlnek húsvéthétfőn, hogy éltessek a régmúlt idők helyi szokásait.

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.