Különleges női alkotók munkásságát mutatja be a Hagyományok Háza időszaki tárlata

– Kevesen ismerik az intézmény több mint tízezer műtárggyal rendelkező népművészeti gyűjteményét, ezért a szervezők egy új kiállítási koncepció mentén szeretnék a későbbiekben feldolgozni, és bemutatni a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum anyagát. Így született meg az új kiállítás ötlete is, hiszen rengeteg olyan tárgyuk van, amellyel tudnak kapcsolódni a korszakhoz – hangsúlyozta Czingel Szilvia, a tárlat ötletgazdája és főkurátora.

A tárlatnyitón Üveges Krisztina, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a bemutatott alkotók saját korukban rendkívül nagyhatásúak voltak, az idők során azonban feledésbe merültek. – Ezért próbáltuk kicsit revitalizálni ezeket az életműveket, hogy megmutassuk a mai napig ható értékeiket – fűzte hozzá. A kiállított alkotók munkásságának közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé.

A Hagyományok Háza saját gyűjteményi részének fókuszában a kiemeltek mellett azok a női alkotók, azok a hímző parasztasszonyok állnak, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában, és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt például a színes kalocsai hímzés kibontakozásában nagy szerepet játszó Király Ilus, akinek gazdagon díszített pruszlikja is megtekinthető a tárlaton.

Kovácsné Király Ilus (1886-1966) a népművészet mestere, kalocsai hímző- és íróasszony, a kalocsai népművészet megújítója. Korábban a kalocsai hímzés kék és piros virágokat jelentett és ő kezdte el a növényszárakat zölddel hímezni, neki köszönhetően jelentek meg a vadvirágok a kalocsai hímzéseken, pingálásokon és a Richelieu-hímzést (riseliő) és is ő építette be a kalocsai motívumvilágba.