Hagyományok

2024.01.23. 13:50

Utánajártunk Bács-Kiskun egykori farsangi népszokásainak

A farsangról a legtöbb embernek a jelmezek és a fánksütés jut az eszébe. Pedig az igazság az, hogy hazánkban ezen kívül még rengeteg hagyomány ismeret, ami erre az időszakra jellemző. A Kecskeméti Katona József Múzeum néprajzkutatóinak köszönhetően most jobban megismerhetjük a farsangi ünnepkört, annak kialakulását és néhány kecskeméti és környékbeli szokásról is hallhatunk.

Lizik-Varga Katalin

Máglyára vetették és elégették a télboszorkát a tavalyi városi farsangon Kiskunfélegyházán

Fotó: Bús Csaba / archív-felvétel

Az őseink ilyenkor mulatoztak, ez volt a tréfacsinálás, és a párválasztás, udvarlás időszaka is, hiszen a böjtben mindez tilos volt. Ugyanakkor életüket szigorúan meghatározta az éves munkarend, a földműveléssel, állattartással kapcsolatos munkaalkalmak ideje, valamint az egyházi és falusi közösség hagyományai, elvárásai. Ezekhez mérték az értékrendjüket, igazították a teendőiket és a farsangi időszak jelentette számukra a mulatozás, a búfelejtés és a kikapcsolódás időszakát.

Évszakváltást jelölő mozgó ünnep

A farsang az évszakváltást is jelöli. Szinte minden egyes szokáselem, amit ehhez az ünnepkörhöz kötünk a tél temetésére és a tavasz közeledtére mutat. A tél búcsúztatása egyet jelet a sötétség, a betegség, és a gonosz elűzésével. A megújulás és az újraéledés pedig a tavasz közeledtét jelzi.

A farsangi időszak a keresztény történelmi egyházak liturgikus szertartásrendjében a vízkereszt és hamvazószerda közötti időszakra esett. Hosszát tekintve mozgó ünnepkör, hiszen attól függ, mikorra esik húsvétvasárnap. Eredetét tekintve az ókori görög és római időkbe nyúlik vissza. Egyes kutatók szerint a Dionüszosz-ünnepet, „Dionüsziát” ünnepelték, akit a bor, a mámor és termékenység istenének tartottak.

Rómában álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet rendeztek a téltemetés-tavaszvárás jegyében, amik egy egész hétig tartottak. Megvendégelték a szegényeket is, a családtagok pedig ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is.

Farsang: nem olvadtak egybe a pogány és keresztény világ hagyományai

Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Maga a „farsang” szavunk is osztrák-bajor jövevényszó. A farsangi hagyományok az arisztokrácia, a polgárság és a paraszti réteg életében is jelen voltak. A magyar paraszti élet ünnepeinek többségénél megfigyelhető a pogány hitvilág motívumainak keveredése a keresztény egyházi hagyományokkal. A farsangnál ez pont nem jellemző, hiszen a mulatságok, a hangoskodás, viccek, bujaság okán, ebben a nagy kavalkádban az egyházak inkább igyekeztek rendet tenni, sőt tiltani is próbáltak bizonyos dolgokat, de sikertelenül.

Farsangi hiedelmek, szokások

Farsang farkának vagy „háromnapnak” a farsangi időszak utolsó három napját, farsangvasárnapot, farsanghétfőt és húshagyókeddet nevezték. Ekkor voltak a legzajosabb, legkicsapongóbbak a mulatságok. Számos városban ma is ekkor rendezik meg a híres karneválokat, például a riói karnevált. Magyarországon ezekben a napokban tartják a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. Farsangvasárnapot megelőző csütörtököt kövér csütörtöknek vagy zabáló csütörtöknek is nevezték. Néhol pedig úgy hitték, hogy ezen a napon minél többet esznek, annál bővebb lesz majd a termés, vagy annál jobban hízik majd a disznó.

Mára a farsangi szokások többsége ritkult. Sok hagyomány merült feledésbe vagy éppen elvesztette funkcióját. Például hazánkban is élt az Európa szerte ismert szokás a böjt és a farsang tréfás küzdelmét megidéző Cibere Vajda és Konc király dramatikus játéka. Bizonyos húshagyókeddi szokások, mint például a farsangtemetés vagy a bőgőtemetés, a farsang, illetve az egész tél elmúltát jelképezik.

A farsanghoz számos termékenységvarázsló és termésvarázsló cselekmények és hiedelmek is kapcsolódtak, ezek általában a köszöntők jókívánságaiban, a dramatikus játékok egyes mozzanataiban nyilvánultak meg.

Kecskemét környéki farsangi szokások

A Kecskeméti Katona József Múzeum néprajzi adattárában a Kecskeméti Katona József Múzeum néprajzkutatói olyan szokásokra bukkantak, amik kifejezetten néhány Bács-Kiskun megyei településre voltak jellemzőek. Például egy 1979-es kiskunmajsai gyűjtésben olvasható, hogy a bálakat − mint, ahogy a legtöbb helyen − vasárnap, hétfőn és kedden rendezték, mégpedig a kocsmákban. Abban az időben 80 fillér volt a belépő a bálba.

Ismert népszokás volt a tuskóhúzás, tönkhúzás, az álarcos felvonulás, a tollszórás. Farsang időszaka egyben a házasságkötések, lakodalmak ideje is volt. A tuskóhúzás szintén ehhez köthető. A tuskóhúzás szokása a magyar nyelvterületen egészén elterjedt volt, hiszen a házasságkötések, lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos, magyar paraszti életben a farsang időszaka volt. Ezért ez az időszak adott alkalmat arra is, hogy tréfásan, olykor durván figyelmeztessék azokat, akik ugyan már elérték a megfelelő kort, de mégsem mentek férjhez, vagy abban az évben nem mentek férjhez, nem nősültek meg. Ilyenkor a tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a lányok, vénlányok ajtajára kötötték vagy a kapujukhoz támasztották. Vagy maguk azok húzták a tuskót, akik kimaradtak a farsangi párválasztásból. Ugyanerre a szokásra Kömpöchöz, Móricgáthoz kapcsolódó anyagban is van utalás.

Úgy mondták: „Maszkák jártak” a faluban. Bő gatyát öltöttek, ingbe, lóháton jártak, lóháton jártak az utcán és szórták a tollat. Álarcosbál volt, maskurának öltöztek fel.”

Farsang alatt vasárnaponként szomszédolni mentek. Rokonokat, ismerősöket látogattak. Rétest, kalácsot sütöttek.

Szeremlén jellemző volt az adománygyűjtés. Így írják: „Farsangkor maszkának jártak az utcákon, vitték a nagy kosarat, kaptak tojást, szalonnát, húst is. Este aztán, ahol bővebb hely volt, megsütötték a húst, kolbászt, tojást. Ittak-ettek rá. Volt, ahol bort is kaptak. Mulattak. 6-8-10-en egy csoportban.”

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!