A félegyházi keramikus művész alkotásai is láthatók a Vajdahunyad-várban

Sikerrel pályázott és több mint százötven alkotó közül beválogatták a legjobbak közé Papp Gáspár, félegyházi keramikus alkotásait, melyeket a Magyar Kézművességért Alapítvány 30. jubileumi kiállításán mutattak be a Vajdahunyad-várban. A pályázóknak a magyar bor kapcsolata a költészettel, a zenével kézműves szemmel témában kellett alkotásaikat beküldeni.

Vajda Piroska

Papp Gáspár butelláit a képen látható alkotással is elismerték

Fotó: Vajda Piroska

A nyolcvanéves félegyházi művész öt alkotásával pályázott. Öt butellát készített, melyeknél új technikát, az úgynevezett Raku technikát alkalmazta. Kísérletezése olyan jól sikerült, hogy a zsűri mind az öt alkotást díjazta és ki is állította. Az országos pályázaton elért eredményét a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés is elismerte egy ajándékcsomaggal – mesélte a baon.hu-nak Papp Gáspár, akit a Raku technikáról is faggatunk.

Elmondta, a Raku kerámiák készítési folyamata minden esetben izgalmas és kiszámíthatatlan. Minden egyes darab egyedi és megismételhetetlen. A Raku kerámiák megalkotásában mind a négy őselemnek fontos szerepe van. A föld, a tűz, a levegő és a víz ciklus teszi őket igazán harmonikussá. A tárgy földből és fém-oxidokból épül fel, az agyagot és a mázakat tűz formálja át a kemencében, az onnan kikerülő, vörösen izzó alkotások azonnal faforgácsba vagy más éghető anyagba kerülnek, itt kerül sor a másodlagos redukcióra, az oxidokban gazdag mázak átalakulására. A levegő változó oxigénszintje alakítja ki a felületek változatos mintáit, míg végül a víz tesz pontot a folyamat végére – részletezte az alkotó, akitől azt is megtudtuk, hogy nagyon sok terve van a jövőre nézve.

A hosszú téli estéken új technikákat szeretne kipróbálni és új figurákat szeretne megvalósítani.

Tervezi, hogy műhelyében egy új kemencét épít, de szeretne egy állandó kiállítást is berendezni az otthonában.

A tanyáján pedig egy nyitott alkotóműhely létrehozását tervezi. Fontosnak tartja ugyanis, hogy a tudását – többek között a Raku technikát – továbbadja a fiatalabb generációnak.

Megtudtuk azt is, hogy Papp Gáspár 15 éve kóstolt bele a kerámia készítésbe. Gerincműtéte előtt tanulta ki a kézműves mesterséget félve attól, hogy a műtét után kerekesszékbe ragad. Szerencsére a műtét jól sikerült és Gáspár teljesen felépült. A kerámiázást azonban nem hagyta abba, sőt végérvényesen megpecsételte a sorsát. Életének szerves része lett az alkotás, amivel nem csak magának, de másoknak is szeretne örömet okozni.

Harminc éve szerveznek kiállításokat

A Magyar Kézművességért Alapítvány egy nonprofit szervezet, mely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa és népszerűsítse a művészi kézművességet, kihalófélben lévő mesterségeket, valamint megőrizze és továbbvigye a kézművesség hagyományait. A kuratórium megbecsült szakemberekből áll, akik hosszú évek óta bizonyították elkötelezettségüket a kézművesek felé. Tevékenységük leglátványosabb részét a kézművesek bemutatkozási lehetőségeinek érdekében rendezett évi két országos kiállításuk jelenti. Az elmúlt 30 évben nyári kiállításainkon eddig közel 6000, a Betlehemi jászol kiállításokon pedig közel 3500 hazai és határon túli magyar alkotó és alkotóközösség vett részt. Olyan helyszíneken biztosítottak számukra bemutatkozási lehetőséget, mint például a Hadtörténeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Vigadó Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Vajdahunyadvár-beli Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Bartók 32 Galéria, az MVSZ Székháza, a Magyarság Háza, a Duna Palota, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a Festetics Kastély Hintómúzeuma, az Esztergomi Vármúzeum, a Tatai Vármúzeum, a Kőszegi Vármúzeum, a pécsi Dómmúzeum és a veszprémi Szaléziánum.