Kemény Gyula magángyűjteményéből nyílt kiállítás a Bozsó Gyűjteményben − galériával

Kemény Gyula festőművész, restaurátor, műgyűjtő magángyűjteményéből származó festményekből és grafikákból nyílt kiállítás szerdán a Bozsó Gyűjteményben a Tavaszi Fesztivál keretében. A Magyar mesterek, francia hatások című tárlat azokat a hatásokat mutatja be, melyek a 19-20. század fordulójától nyomon követhetőek a főként Párizsban tanuló, hosszabb rövidebb ideig francia földön alkotó magyarok munkásságában, főként a nagybányai és kecskeméti kolónia, valamint a Nyolcak mesterei közül.

Horváth Péter

Festmények és grafikák is láthatóak a kiállításon

Fotó: Bús Csaba

Mások mellett Barcsay Jenő, Perlrott Csaba Vilmos, Boromisza Tibor, Czigány Dezső, Orbán Dezső, Márffy Ödön, Czóbel Béla és Csernus Tibor francia hatásokat mutató festményeit tekintheti meg a közönség a Bozsó Gyűjtemény szerdán nyílt kiállításán. Az alkotások hazánk egyik legjelentősebb magángyűjteményéből, a Kemény-gyűjteményből származnak. A megnyitón Lóránd Klára kurátor köszöntője után dr. Nátyi Róbert művészettörténész, a Szegedi Tudományegyetem dékánja megnyitó beszédében kifejtette: Kemény Gyula 20. századi magyar képzőművészeti gyűjteményének jelentős egysége a francia kulturális hatásokra reflektáló kollekció. A tárlat azon mesterek alkotásaiból ad ízelítőt, akik a 19. és 20. század fordulóján Franciaországban tanultak és alkottak, így e műveik jelentős francia hatást mutatnak. Elmondta, hogy a nagybányai festészet újrafelfedezése jelentette a műgyűjtemény kiindulópontját, majd egyre karakteresebben a francia művészet hatásait integráló, hazai modernista alkotókkal bővült, párhuzamosan az alföldi iskola műveinek jelenlétével.

Nátyi Róbert elmondta, hogy az előző századforduló környékén szinte alig volt olyan alkotónk, aki hosszabb-rövidebb időtartamra a Szajnaparti főváros újdonságokra nyitott, pezsgő miliőjébe ne merítkezett volna meg. Ott ismerkedtek meg azzal a forradalommal, ami akkor a festészetben lezajlott. Ebből a forradalom a magyar festők ecsetjén átalakult, de mégis hazahoztak valamit ebből a forradalomból.

Nátyi Róbert kifejtette, hogy a kiállítás érzékenyen tapint rá azokra a pontokra, ahol konkrétan a Párizs-élmény jelenik meg és vannak olyan képek, melyek alkotói nem jártak Párizsban, vagy csak rövid ideig volt ott, mégis integrálja e hatásokat.

A szubjektív válogatásban látható, ahogy Cezanne-i kompozíciós szerkezetnek, a fauve-ok kolorizmusának ismerete szervesül Czigány Dezső, Berény Róbert bemutatott alkotásain. A Matisse-tanítvány Perlrott Csaba Vilmos több csendélettel, akttal szerepel, egyes művein a francia főváros is feltűnik konkrétan, illetve jelzés-szerűen a háttérben. Iványi Grünwald Kecskeméti Tahiti-je a gauguini elveket, a neós Ziffer a fauve-okat idézi meg, Farkas István különös, keleties hangulatú Vörös kalitkája már-már az absztrakció felé mutat. A 19.század vége óta rendkívül termékeny kapcsolatoknak, komplex hatásoknak az I. Világháború vetett véget. Később, a húszas években a Montmartre után a Montparnasse negyed mulatói és kávéházai újra a művészek hangos, vidám találkahelyeivé váltak. Megindult a külföldiek újabb áradata, köztük természetesen számos magyarral. Számukra is meghatározóvá vált a francia főváros sziporkázó szellemi élete, az ott szerzett élmények, de a korábban megismert virágzásról és intenzitásról már nem beszélhetünk, ennek ellenére fontos magyar művek születtek e témakörben. A kiállítás 1910-től nagyjából 1970-ig mutatja be francia festészet magyar alkotókra gyakorolt hatását. Nátyi Róbert elmondta: a Bozsó Gyűjtemény tervezi a tematika folytatását.

A kiállítás május 7-ig csütörtöktől vasárnapig tekinthető meg a kecskeméti kiállítóteremben.