Kultúra

2023.02.02. 21:19

Gyertyaszentelő ünnepet tartottak a kecskeméti népkonyhán – galériával

A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepnapjáról csütörtökön a kecskeméti Wojtyla Barátság Központ népkonyháján is megemlékeztek. A szegények emellett prof. dr. Bárth János néprajztudós a „legszögedibb szögedi” címmel Bálint Sándorról tartott előadását is meghallgathatta.

Sebestyén Hajnalka

Prof. dr. Bárth János néprajztudós tartott előadást Kecskeméten

Fotó: Bús Csaba

A Wojtylában minden jeles egyházi ünnepet megtartanak. A Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéről dr. Jeney Gábor, soltvadkerti plébános osztotta meg biblikus gondolatait, mely egyben lelki útravalót is nyújtott a szegényeknek.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén arra emlékezünk, hogy Jézus megjelent a templomban. Jézus születése, karácsony után 40 nappal mutatták be Jézust szülei a jeruzsálemi templomban. A jelen lévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. Jenei atya a Wojtylában is megszentelte a gyertyát a meggyújtás előtt. Egyes hagyományok szerint, e napon szedhető le a karácsonyfa.

Az ebéd előtt a Wojtlya Akadémia keretében prof. dr. Bárth János néprajztudós, nyugalmazott múzeumigazgató, egyetemi tanár tartott előadást a „legszögedibb szögedi” Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész, a 20. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja életéről. Az 1904-ben született, balesetben 1980-ban elhunyt szakember boldoggá avatása jelenleg is folyamatban van.

Az egyórás előadásában felidézte Bálint Sándor életét, aki Szegeden az Alsóvárosban, egy paprikatermesztő családba született. 

Életét, munkásságát és szellemiségét nagyban meghatározta Szeged városa, azon belül is Alsóváros. Szegeden egykoron az Alsóvárosban éltek a parasztok, míg a Felsővárosban a mesteremberek.

Bálint Sándor nagyon vallásos ember volt. Szegeden a Piarista iskolába járt, majd a Trianon után a Szegedre kerülő Kolozsvári Egyetem első diákjai közé tartozott. Később ott tanított is, tanszékvezető tanár lett. Munkásságát rengeteg tanulmány és könyv fémjelzi, elsősorban néprajz, művelődéstörténet, irodalomtörténet, agrártörténet témakörében publikált. Főként kényszernyugdíjazása után írt sok könyvet.

A kötetei közül az akkori rendszer miatt nem minden jelenhetett meg méltó formában, melyet Bárth János mai napig nagyon sajnál. A jelenleg megtalálható könyvei napjainkban drága pénzért cserélnek gazdát az aukciókon. Bárth János azon szerencsések közé tartozik, akik saját dedikált példányai is vannak.

Bálint Sándor munkásságát két nagy vonulat határozta meg, Szeged története és a vallási néprajz. A szögediség fogalma, az alsó városi parasztság, a szögedi kirajzás számos írásában megjelenik. Utóbbi kapcsán különösen híres munkája, melyben a megyénket érintően is bemutatja, hogy az 1800-as évek végén ismert szögedi kirajzás eredményeképp a szegediek merre telepedtek le, például Tázláron, Bócsán és Zsanán.

Bárth János személyes élményeit is megosztotta, amikor pályakezdőként találkozott Bálint Sándorral. Sőt munkásságát dicsérő levelet is őriz a nagy szakembertől.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában