Bodri Ferenc műveiből nyílt kiállítás Kecskeméten – galériával

A Bodri Ferenc műveiből rendezett kiállítást Vasné dr. Tóth Kornélia, az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos kutatója nyitotta meg.  A kutató Bodri Ferenc  grafikusművészetének egy különleges szeletét, az ex librist mutatta be részletekbe menően. E műveket a képzőművészetben a kisgrafika epigrammájaként határozhatjuk meg, hiszen sűrítve, kis felületen jelenítik meg a képbe foglalt üzeneteket.

Vasné dr. Tóth Kornélia elmondta: több kritikusa szerint Bodri fő műfajának a grafika tekinthető, e téren Pintér Lajos egyenesen Reich Károly és Würtz Ádám nagyságához mérte tehetségét. Az 1970-es évek közepétől főként irodalmi művekhez készített illusztrációiról ismertté váló művész életpályáját végigkísérte a József Attilával és költészetével való belső azonosulás. Az ezek nyomán született művek a legismertebb, legérettebb alkotásai. Emellett készített illusztrációkat Katona József Bánk bánjához, Csukás István és Nagy László verseihez és Bodri-illusztrációkkal jelent meg Beregszászi János Tűzből mentett versek című kötete is – fejtette ki Vasné dr. Tóth Kornélia.

– A József Attila-i attitűd, a versek nyomán inspirálódó én művészi kifejeződése és az illusztratív jelleg határozza meg ex libriseinek többségét is. Ezek az eredeti funkciójukban könyvjegyként használatos, sokszorosított grafikai eljárással készített lapok a könyvekbe beragasztva utalnak annak tulajdonosára. Manapság a műfaj jórészt már önállósult, e kisgrafikákat egyre kevésbé helyezik könyvbe, inkább a készíttető grafikai gyűjteményébe, albumba kerülnek. Az ex libris gyakran személyes névjegyként működik, a grafikus és a tulajdonos együttes jellemrajzaként. A Bodri Ferenc által készített ex libriseknél is megfigyelhető a művész önkifejezésén túl a névre utalás igénye, jórészt az ismeretségi körébe tartozó emberek, kecskeméti ismerősei, barátai, tisztelői részére alkotott könyvjegyeket – mondta a kutató, hozzátéve: több mint 40 ilyen műve maradt fenn, némely személy számára többféle ex libris is készült. Ezekből Kövesdi Mária – Bodri Ferenc gyámja és nagy tisztelője – jóvoltából 2021-ben eredeti és részben másolati példányok kerültek az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára több tízezres modern kori ex libris gyűjteményébe.

Vasné dr. Tóth Kornélia elmondta, hogy Bodri már az 1980-as években készített ex libriseket, és 2004-2005 körülről is maradt fenn több ilyen alkotása. Kisgrafikáiból 2008-ban, 65, születésnapja alkalmából Ex Libris varázs címmel került sor egy kiállításra a kecskeméti könyvtárban. Az ex libris tulajdonosok némelyike országosan ismert, mint Sümegi György művészettörténész, Pintér Lajos költő; Heltai Nándor író, helytörténész, a népzenei találkozók atyja.

– Bodri metszeteinek, tusrajzainak vonalvezetése némelykor szép és harmonikus, máskor hullámzóan zaklatott, drámai intenzitású. Zömében fekete-fehér ex libriseket alkotott, az ellentétes pólusok színkontrasztjával érve el intenzív hatást. Az ikonográfia részeként megjelennek hétköznapi tárgyak – könyv, gyertya, ecset-, a növény- és állatvilág, illetve maga az ember – fejtette ki a kutató, és rámutatott, hogy Bodri asszociációs rendszere szerteágazóan gazdag. A József Attila-i költészet jellemző vonásainak, motívumainak átvétele számos ex librisén megfigyelhető. A madarak különleges szerepet töltenek be az ábrázolásokon, rájuk lelki társaiként tekintett a művész. Vasné dr. Tóth Kornélia hangsúlyozta: az igazán nagy művészeket nem érheti el a feledés, emlékezetük örökké fennmarad, így nem mehet feledésbe Bodri Ferenc grafikai és festészeti munkássága sem.

A megnyitó Sirkó László, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház örökös tagja működött közre.

A kiállítás március 4-ig a könyvtár nyitvatartási idejében 15 és 18 óra között tekinthető meg. A könyvtár előterében álló vitrinekben pedig az alkotó személyes tárgyait állították ki a szervezők.