Galériával

2022.10.12. 16:45

Petőfi kultusz egykor és ma címmel tartottak konferenciát Félegyházán

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából tartottak tudományos konferenciát szerdán Kiskunfélegyházán. A városháza dísztermében megrendezett Petőfi kultusz egykor és ma című szakmai találkozón tíz Petőfivel kapcsolatos előadást hallhatott a közönség. Ugyanakkor az is kiderült, hogy Félegyházán milyen programokkal készülnek az emlékévre.

Vajda Piroska

A városháza dísztermében tartották a konferenciát.

Fotó: Vajda Piroska

– Kétszáz éve született a géniusz, azóta sokat változott a világ, a haza és a szülőföldje is. Ezen az időutazáson – az emlékévek eseményei kapcsán – átélhetjük nemzetünk elmúlt két évszázadának viharos és felemelő eseményeit. Mindezek meghatározzák gondolkodásunkat, cselekedeteinket – fogalmazott a köszöntőjében Balla László alpolgármester, aki a konferencián beszámolt arról is, hogyan készül a város Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára. 

Elmondta, Kiskunfélegyházán már két éve megkezdték a felkészülést a Petőfi-emlékévek programjaira. Az önkormányzat együttműködő partnerként bevonta a helyi intézményeket, civil szervezeteket, magánembereket annak érdekében, hogy Félegyháza méltó módon tiszteleghessen Petőfi előtt. Az Emlékbizottság kidolgozta a két évre szóló programtervezetét, melynek nyitányaként mutatta be szeptemberben, a János vitéz című táncjátékot a Félegyházi Táncszínház. A városi könyvtár szervezésében Petőfi emléktúrával folytatódtak az év eseményei, amelynek célja, hogy az abban résztvevők Kiskunfélegyházáról indulva felkeressék a megye Petőfi emlékhelyeit, az adott helyszíneken megismerjék a települések Petőfi hagyományainak ápolását – sorolta Balla László. 

Elmondta továbbá, hogy október 27-én nagyszabású ünnepséggel emlékezik a város arra a 100 évvel ezelőtti eseményre, amikor Köllő Miklós Petőfi-szobra Kiskunfélegyházára került és ünnepélyesen felavatták Félegyháza főterén, a Petőfi téren. 

Novemberben pedig Bács-Kiskun megye Petőfi emlékhelyeinek általános iskolásai találkoznak a városházán, hogy 10 perces videófilmjeiken keresztül ismertessék településük Petőfi-kultuszát, emlékeit. Hét település mutatkozik majd be a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület szervezte találkozón. De Félegyháza adja ki Bodor Miklós grafikusművész életművéből az Alföldön és a Felvidéken készített Petőfi-grafikáit egy albumban. 

A jövő évben tovább folytatódnak a valamennyi korosztályt megmozgató programok a megye középiskolásainak diáktalálkozójával, a Szülőföldemen címmel főtéri rendezvénysorozattal. Az Ótemplom kertjében pedig – folytatva a Petőfi fordítók oszlopsorát – felavatják Lu Hszün, a modern kínai irodalom atyjának domborművét, aki a világirodalom jelentős szerzőit fordította modern kínaira, így Petőfi verseit és prózai írásait is.

Balla László hangsúlyozta, Petőfi emlékének, kultuszának ápolása mindig is szívügye volt a félegyháziaknak. A helyi Petőfi-kultusz kezdetét 1849-től, a segesvári, fehéregyházi tragikus végtől számítjuk, amely a forradalom emlékével kiegészülve és a Kossuth-kultusszal felerősödve él tovább városunk hagyományrendszerében. A félegyháziak tudatában mindig ott van a gyermekéveit itt töltő szellemóriás alakja. Petőfi szelleme mindennapi életünk éltető szellemi ereje, ápolása fontos feladatunk – idézte zárszavában Fekete János helytörténészt az alpolgármester. 

A konferencia előadói: 

Kispálné dr. Lucza Ilona az Országos Petőfi Sándor Társaság elnöke A Petőfi-kultusz változásai, helyzete címmel tartott előadást. Dr. Filus Erika a Kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója A kiskőrösi Petőfi-kultuszról beszélt. Török László Dafti  Kötelesség vagy lehetőség? - Gondolatok a szabadszállási és a szalkszentmártoni Petőfi-kultuszról egy „gyüttment” magyartanár nézőpontjából című előadását osztotta meg a főként diákokból álló közönséggel. Dr. Gyenesei József  a Bács-Kiskun Megyei Levéltára igazgatója a „Hírös város az Alfődön Kecskemét...” Mozaikok a helyi Petőfi kultuszról levéltári nézőpontból " címmel világította meg a témát. Mészáros Szilvia előadásában a szalkszentmártoni Petőfi emlékhelyekről beszélt. A szünet előtti utolsó előadó Kis-Tóth Zalán a Színház- és Filmművészeti Egyetem dokumentumfilm-rendezőhallgatója volt, aki Petőfiről szubjektíven, objektívvel címmel tartott előadást. A délutáni előadások sorát Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi tanár, versvándor kezdte, aki A Parnasszusról a csárdák falai közé - Petőfi útja a XXI. század emberéhez címmel tartott előadást. Vörös Sándor Kis lak áll a nagy Duna mentében - avagy Petőfi emlékezete Dunavecsén címmel, Hajagos Csaba Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa Petőfi Sándor munkásságából megyei identitás? címmel, míg Mészáros Márta félegyházi Kiskun Múzeum igazgatója A „hallhatatlan dalnok” emléke és emlékezete Félegyházán címmel tartott előadást. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!