Petőfi kultusz egykor és ma címmel tartottak konferenciát Félegyházán

– Kétszáz éve született a géniusz, azóta sokat változott a világ, a haza és a szülőföldje is. Ezen az időutazáson – az emlékévek eseményei kapcsán – átélhetjük nemzetünk elmúlt két évszázadának viharos és felemelő eseményeit. Mindezek meghatározzák gondolkodásunkat, cselekedeteinket – fogalmazott a köszöntőjében Balla László alpolgármester, aki a konferencián beszámolt arról is, hogyan készül a város Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára. 

Elmondta, Kiskunfélegyházán már két éve megkezdték a felkészülést a Petőfi-emlékévek programjaira. Az önkormányzat együttműködő partnerként bevonta a helyi intézményeket, civil szervezeteket, magánembereket annak érdekében, hogy Félegyháza méltó módon tiszteleghessen Petőfi előtt. Az Emlékbizottság kidolgozta a két évre szóló programtervezetét, melynek nyitányaként mutatta be szeptemberben, a János vitéz című táncjátékot a Félegyházi Táncszínház. A városi könyvtár szervezésében Petőfi emléktúrával folytatódtak az év eseményei, amelynek célja, hogy az abban résztvevők Kiskunfélegyházáról indulva felkeressék a megye Petőfi emlékhelyeit, az adott helyszíneken megismerjék a települések Petőfi hagyományainak ápolását – sorolta Balla László. 

Novemberben pedig Bács-Kiskun megye Petőfi emlékhelyeinek általános iskolásai találkoznak a városházán, hogy 10 perces videófilmjeiken keresztül ismertessék településük Petőfi-kultuszát, emlékeit. Hét település mutatkozik majd be a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület szervezte találkozón. De Félegyháza adja ki Bodor Miklós grafikusművész életművéből az Alföldön és a Felvidéken készített Petőfi-grafikáit egy albumban. 

A jövő évben tovább folytatódnak a valamennyi korosztályt megmozgató programok a megye középiskolásainak diáktalálkozójával, a Szülőföldemen címmel főtéri rendezvénysorozattal. Az Ótemplom kertjében pedig – folytatva a Petőfi fordítók oszlopsorát – felavatják Lu Hszün, a modern kínai irodalom atyjának domborművét, aki a világirodalom jelentős szerzőit fordította modern kínaira, így Petőfi verseit és prózai írásait is.

Balla László hangsúlyozta, Petőfi emlékének, kultuszának ápolása mindig is szívügye volt a félegyháziaknak. A helyi Petőfi-kultusz kezdetét 1849-től, a segesvári, fehéregyházi tragikus végtől számítjuk, amely a forradalom emlékével kiegészülve és a Kossuth-kultusszal felerősödve él tovább városunk hagyományrendszerében. A félegyháziak tudatában mindig ott van a gyermekéveit itt töltő szellemóriás alakja. Petőfi szelleme mindennapi életünk éltető szellemi ereje, ápolása fontos feladatunk – idézte zárszavában Fekete János helytörténészt az alpolgármester.