Előadás-sorozat

2022.10.17. 13:55

Ismertették a kutatási eredményeket: Kalocsa területét már a honfoglalók belakták

Előadás-sorozat indult A középkor kutatásának legújabb eredményei Bács-Kiskun megyében címmel Kalocsán, a Viski Károly Múzeumban. Az ötfelvonásos széria, majd az azt követő konferencia része annak a Géniusz Programnak, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap indított, benne régészeti terepbejárásokkal és ásatásokkal.

Gábor János

Romsics Imre etnográfus-múzeumigazgató előadása nyitotta a térség régészeti eredményeit bemutató sorozatot

Fotó: Gábor János

A Középkori falvak és templomok kutatása a kalocsai Sárköz keleti felében című pályázat keretében megvalósuló előadás-sorozatot Szabóné Lantos Andrea régész-muzeológus, a régió leletgazdag ásatásainak egyik vezetője nyitotta meg. A szakember elárulta: összesen öt felvonásban mutatják be az utóbbi időszak kutatási eredményeit. A sort Romsics Imre múzeumigazgató kezdte az Élet a vizek között című előadással, amelyet néhány hetente újabb alkalmak követnek, egészen az év végéig.

Az etnográfus már az előadás bevezetőjében emlékeztetett: a nyáron két ide kapcsolódó ásatás is zajlott, a máriaházai és a sármégyi templomnál, sőt, Kalocsa ezeréves történetének előzményeiről és kezdeteiről egy könyv is megjelent, benne a Kalocsai Sárköz településhálózatának XI–XVII. századi alakulásával. Megjegyezte: bár sokan kétkedve fogadhatják, hogy miképpen lehet felrajzolni egy ezer évvel ezelőtti településhálót, kitartó irattári kutatással fellelhetők birtokadományozásról szóló oklevelek és periratok, vagy török hódoltság alatt született adóösszeírások, és akkor még nem beszéltünk Mikoviny Sámuel 1740-ben felvázolt térképéről, ami hibái ellenére legalább megőrizte a kis híján feledésbe merült települések nevét, és arról a mintegy 1200 régészeti lelőhelyről, amit a múzeum régiójában be is jártak.

A kötet és az előadás címe (Élet a vizek között) arra utal, hogy ez a térség szinte hatalmas szigetként húzódott anno a Duna két ága, a jól ismert nyugati folyómeder és egy keletebbre elhelyezkedő, úgynevezett óholocén Duna-ág között. Ez utóbbi a honfoglalás után is sokáig hajózható folyam volt, ami később mocsárvilággá szelídült, és még a 19. században is létezett. Mindez azért érdekes, mert Anonymus a magyarok bevonulásáról azt írta, hogy Árpád népe egy nagy szigeten telepedett le, amiről sokáig azt tanították, hogy ez nem volt más, mint a Csepel-sziget, csakhogy annak mérete kizárja, hogy a honfoglalók elfértek volna rajta. Anonymus valójában a Duna és az óholocén Duna-ág közötti hatalmas területre gondolt – derekán a mai Kalocsával.

A honfoglalók itteni jelenlétére máig élő bizonyíték néhány településnév: Üllő és Solt (Zsolt) Árpád fiai voltak, illetve ott van délebbre Fajsz – a község régiója a nagyfejedelem unokájának szállásterülete volt.

A sorozat ezen a héten, október 19-én 17 órakor folytatódik a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársával, Pánya Istvánnal, aki Solt vármegye középkori településhálózata címmel tart ismeretterjesztő előadást, majd a bajai Türr István Múzeum munkatársai jönnek. Papp Evelin Út a pogácsától a kereszténységig (november 2.), majd Csuvár-Andrási Réka Földöntúli gazdagság című programja (november 16.) néhány hetes különbséggel érkezik, míg végül Szabóné Lantos Andrea számol be a Dunapataji Református Templomban lezajlott régészeti kutatások eredményeiről (december 7.). A pályázatot szakmai konferencia zárja, valamikor decemberben, és ehhez kapcsolódva egy mindent összefoglaló tanulmánykötetet is megjelentetnek.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!