Varga Erzsi különleges kísérleti fotóiból nyílt tárlat Kecskeméten

A kecskeméti születésű, 27 évig New York-ban élő és alkotó Varga Erzsi experimentális, azaz kísérleti fotóiból nyílt tárlat a Spaletta Étteremben csütörtökön, a Kecskeméti Szalon művészeti rendezvénysorozat keretében. Különleges fotográfiáit, illetve azok utómunkálatait a leghaladóbb technikák segítségével és a legmodernebb művészeti irányzat módszereivel készíti.

Horváth Péter

A képen balról: Boros Anikó grafikus és Varga Erzsi.

Fotó: Bús Csaba

A tárlatot Boros Anikó grafikus nyitotta meg, felelevenítette a művész életútját, művészi útkeresését és kibontakozását, valamint méltatta a munkáit. Varga Erzsi Kecskeméten született és nevelkedett. Bábáskodott a Kerámiastúdió alapításánál, művészetek iránti érdeklődése már akkor rendszeresen művésztelepekre vitte. Később New York-ba, Manhattan-be költözött, ahol életében helye volt az újságírásnak, tanításnak, társadalmi munkának, tv bemondói foglalkozásnak a New York-i magyar televíziónál és a meseírásnak. Társadalmi munkája során több filmsztárral dolgozott együtt.

– A hely szelleme megérintette, magával ragadta és szerette volna a szavakon túl is kifejezni a látottakat. Átalakulóban lévő belső képeivel összemixelni a megélteket. De mindezt hogyan tegye meg? Ez volt a nagy kérdés – mutatott rá Boros Anikó azokra a hatásokra, melyek a vizuális önkifejezés felé terelték az alkotót. Egy barát tanácsára 15 éve tabletet vásárolt és megvette élete első fényképezőgépét, későbbi elválaszthatatlan társát.

– Ettől kezdve Erzsi kameráival New York utcáit járta, megörökítette a sok nemzetiség arcát, utcaképeket, eseményeket, portrékat fotózott és sok biztatást kapott, hogy milyen jó vizuális látásmódja – hangzott el a méltatásban, hozzátéve: mégsem elégedett meg, hanem keresve saját művészi formanyelvét a Nagy Alma művészeti galériáit járta, kortárs művészeti magazinokat forgatott, és e helyeken, felületeken digitális kísérleti fotókkal találkozott.

Megragadta ez a képi ábrázolás, teljesen újfajta vizuális kifejezési forma tárult fel előtte – mondta Boros Anikó. Itt szükséges egy rövid magyarázat arról, hogy mi is az experimentáslis fotográfia: a megszokottól eltérő eljárásokkal dolgozó, izgalmas felületeket, vizuális effekteket használó módszert nevezik így.

Ez az egyik legújabb és legváltozatosabb terület a fotózásban. Lényege a forradalmi kísérletezés művészete. A műfaj hazánkban nem széleskörűen ismert, ezért találkozhat meg nem értéssel.

Ennek magas szintű használatához azonban sokat kellett tanulnia a művésznek, 60 évesen megismerkedni a képfeldolgozási technikákkal, az informatika világával, a mesterséges intelligencia alapú képfeldolgozással és szűrőkkel.

Évről évre fejlődött, a digitális kísérleti fotográfia professzionális alkalmazásához, mindenhez értenie kellett. Ezek lettek az eszközei, az ő ecsetei, festékei, csak másként: ezzel tudta kifejezni érzéseit, fantáziáit, csak másként, mint egy festőművész teszi. – Útkeresése beérett, megjöttek a sikerek, New York-ban háromszor vehetett részt Brooklyn egyik legnagyobb galériájának kiállításain, nemzetközi fotós oldalakon többször lett a nap, a hét és a hónap alkotója – hangzott el a méltatásban. Később belefutott a Fraktálokba, ami a matematikából ismert önhasonló alakzatoknak, a fraktáloknak digitális művészi megjelenítése és formálása, sokak szerint a 21. század legmodernebb művészeti irányzata. Ezeket a fraktálokat keverte módosított fotóihoz.

Hazaköltözve a könyvtár kávézója után ez a második kiállítása. A kiállított képek töredékei csak műveinek. A tárlat két hétig tekinthető meg a Spaletta Étteremben.