Egy teljes évig látható a százéves rendőrségről készített kiállítás Kalocsán

A Kalocsai Múzeumbarátok Köre segítségével és a Kulturális Örökség Napjai alkalmából rendeztek be új időszaki kiállítást Viski Károly Múzeum földszinti folyosóján. A megnyitón Bóbis Attila rendőr alezredes, megbízott kalocsai rendőrkapitány emlékeztetett: a hatóság éppen a magyar történelem egyik legviharosabb évszázadában jött létre, és a két világháború közötti sikeres megalapítása után a második világégés végére romokban hevert.

– Ezekből a romokból kellett új rendvédelmi szervet létrehozni. Az 50-es években szovjet mintára felépített rendőrség eljutott a rendszerváltás előtti Bujtor-filmek romantikájáig, majd a 90-es évek útkeresésétől a mai modern kori rendőrségig – emelte ki a fontosabb mérföldköveket Bóbis Attila. – A nemzetközi tapasztalataimból és a visszajelzésekből nyugodt szívvel állíthatom, hogy a mai magyar rendőrség Európa egyik legjobban szervezett, legeredményesebb rendőrsége, és a munkavégzésben élen jár a kalocsai kapitányság. Ezt felkészült kollégáimnak és kiváló elődeimnek köszönhetem – szólt elismerően, majd aláhúzta: nagyon sok lemondással járó hivatásról beszélünk, de akkor sem választana más pályát, ha mai fejjel kezdené a tanulmányait.

Romsics Imre múzeumigazgató emlékeztetett: a tárlat ötletét Mayer József korábbi kalocsai rendőrkapitány vetette fel, még az év elején, és örömmel teljesítették a kérést – annak ellenére is, hogy nem volt egyszerű dolguk, hiszen az intézményben először alig találtak a témához kapcsolódó kiállítási anyagot. Ez nyilván a hatósági jellegből adódik – jegyezte meg, hozzátéve: az évforduló szorosan kapcsolódik a 2021-22-es tárlatukhoz, amit Kalocsa városi rangjának visszanyeréséhez kötöttek, hiszen ennek egyenes következménye a szervezet megjelenése.

– fejtette ki. Érdekességképpen elárulta: a helyi rendőrség hivatalosan még idősebb is, mint Kalocsa visszakapott városi rangja, hiszen utóbbi okiraton – hosszas előkészítés után – csak 1921 szeptemberében száradt meg a tinta, miközben a kapitányság már júliusban létrejött. Rámutatott: a hatóság kezdetben a városháza épületében működött, és a helyiségei a mai napig megvannak, csak éppen más funkciót látnak el. A most már évtizedek óta folyamatosan zárva tartott egykori kapu a Városház utca közepén található: a mögötte található lépcsősor magasföldszinti folyosóra vezet, ahonnan irodák nyíltak, míg erre merőlegesen az egyik irányban szolgálati szállásokat, alakítottak ki. Utóbbiak helyén – a jó őrizhetőség miatt nyilván nem véletlenül – a polgármesteri hivatal pénztára működik, fűzte hozzá.

Az igazgató sorra vette: a kiállítás első néhány vitrinjében az 1921 előtti községi, illetve az 1945-öt megelőző évtizedek állami rendőrségének történetét mutatják be. 

A közbiztonság akkoriban rendkívül rossz állapotban volt: ha valaki két község között magányosan közlekedett, szinte biztos lehetett benne, hogy kirabolják és megölik, ezért a pandúrok a tettenérést követő három órán belül felakaszthatták a bűnösöket. Emlékeztetett: bár mai szemmel elképzelhetetlenül morbid ilyesmit látni, gyorsan rend lett az országban, de eközben a vármegyék gyakorlatilag egyedi törvénykezése káoszt teremtett a hatóság soraiban.

A kutatásaik során fellelt dokumentumok közül kiemelte az 1895-ös rendőrbírói feladatok szabálygyűjteményét, ami már sok pontban hasonlít a modern kori teendőkhöz. Ez szolgáltatott alapot az 1907-ben létrejött községi, majd az 1921-ben 33 fős személyi állománnyal megalakult állami rendőrségnek is. A kiállítás időrendben mutatja be a hatóság, illetve – amíg létezett – a Hajós Alfréd építette laktanyában működő csendőrség egyes korszakait. A tárlat 2023. szeptember 2-ig tekinthető meg a Viski Károly Múzeum földszinti folyosóján.