Kecskemét

2022.06.19. 11:25

Petőfi Sándor életéből előkerült új iratokat kutat a fiatal levéltáros

Gönczi Gergő, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa Petőfi-kutatásai során több érdekes dokumentumra talált a közelmúltban, melyek újabb érdekes tényeket tárnak fel a nagy magyar költő életéből. Ennek kapcsán beszélgettünk a fiatal szakemberrel.

Sebestyén Hajnalka

Gönczi Gergőt már nagyon fiatalon magával ragadta a történelem Fotó: Sebestyén Hajnalka

– Már gyermekként is érdeklődött a történelem iránt? 
– A történelem már nagyon régen magával ragadott. Szegeden történészként diplomáztam, majd 2016-ban kecskeméti lévén a Bács-Kiskun Megyei Levéltárhoz kerültem. 2017-ben rövid kitérőt tettem a református levéltárba, majd 2018-ban ismét visszajöttem a megyei levéltárhoz. Munkám keretében Petőfi-kutatásba kezdtem, mely sok új, érdekes tényt tárt fel az eddigi, már meglévő történelmi dokumentumokon túl. 

– Miért pont Petőfi? 
– Már a járvány előtt is végeztem Petőfi-kutatásokat, melynek eredményeit először 2019-ben osztottam meg az intézményünk által a Cifrapalotában rendezett XX. Levéltári Napon. Ezen kutatásaimat folytattam, nagy sikerrel, hiszen a közelmúltban rendkívül érdekes dokumentumok kerültek a kezembe. 

– Már egyetemistaként is Petőfi élete vonzotta? 
– Történészhallgatóként leginkább az ókori Róma története vonzott, jelenleg is ebben a témakörben írom a doktori disszertációmat. Petőfi iránti érdeklődésem csak egy plusz az életemben, ugyanakkor szakmailag nagyon élvezem ezen kutatásokat. 

– Honnan kerültek elő Petőfi életét megidéző új iratok? 
– A Szabadszállási Polgármesteri Hivatal jóvoltából jutottak el a korabeli iratok, levelek a levéltárunkhoz. Ezeket tanulmányozva több érdekes ténnyel gazdagodott eddigi tudásunk a költő életével kapcsolatban. 
 

– Petőfi életének mely területét érintik az új dokumentumok? 
– Az köztudott, hogy Petőfi Sándor erős szálakkal kötődött Szabadszálláshoz, ahol családja 1818 és 1841 között élt. Édesapjának vállalkozásain túl volt ott egy saját házuk is, melyet az 1838-as dunai árvíz elsodort. 1848 nyarán Petőfi indulni szeretett volna a Szabadszállásra kiírt követválasztáson, hogy képviselhesse szűkebb szülőhazáját, a Kiskunságot az országgyűlésben. A korabeli dokumentumok, a most előkerültek is alátámasztják, hogy 1848. június 15-én Szabadszálláson választási csalás történt. Petőfit kitiltó határozattal nem engedték indulni a Kiskun kerület választásán.

– Milyen végkimenete lett ennek az eseménynek? 
– A fennmaradt kitiltó határozat, egy előkerült választási jegyzőkönyv és egy Petőfi által Bacsó János fülöpszállási református segédlelkésznek írt levél alapján jó rálátásunk van az eseményre. A választás napján a költőt és híveit fenyegetésekkel elüldözték Szabadszállásról. A botrányos eset után Petőfi sokat vitatkozott Nagy Károllyal, az ellene induló képviselőjelölttel, aki végül is megnyerte a választást. Majdnem pisztolypárbajig fajult a vitájuk, de ebből nem lett semmi, mivel Nagy Károly visszalépett. 

– A választási csalásnak nem lett végül következménye? 
– A sajtó írogatott róla, de egy hónap után az érdeklődés elveszett iránta. Petőfi ugyan benyújtott egy újraválasztási kérvényt a belügyminisztériumhoz, és az országgyűlés is felállított egy küldöttséget a tanúk kihallgatására. A csalást azonban sosem vizsgálták ki, új választást sem tartottak, nem is tudtak volna a küszöbön álló szabadságharc miatt. 

– Miért olyan jelentősek ezen iratok? 
– Eddig is nagyon sok dokumentum fennmaradt Petőfi életéből, ugyanakkor ezen időszakból ezek egyedülállóak. Csak kevesek vannak, akik egyáltalán tudtak Petőfi képviselői törekvéseiről és a botrányos választásról. 

Már az is nagy horderejű volt, hogy a költő egykori kecskeméti tanítójának, Schifferdecker Dánielnek a hagyatékából nemrégen előkerültek dokumentumok, de azok leginkább az 1830-as Kecskemét oktatására nyújtottak betekintést. 

Úgy gondolom, a most feltárt szabadszállási iratok sokkal személyesebbek a költőt illetően. Nekem személy szerint nagyon izgalmas e kutatási terület, megtiszteltetésnek veszem, hogy az eredeti kéziratokat tanulmányozhattam. Petőfi kézírását olvasva rádöbbenek újra és újra, hogy mennyire különleges ember volt. Olvasva sorait megmutatkozik költői vénája, sokoldalúsága és emberi értéke. 

– Petőfit életét nemcsak kutatja, de az eredményeket, és az eddigi forrásanyagokat meg is osztja a közönséggel. Mesélne ezen munkájáról? 
– A Bács-Kiskun Megyei Levéltár a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal együttműködve csatlakozott a Petőfi 200 programsorozathoz, amelyet a költő születésének 200. évfordulójára hirdettek meg országosan. A projekt keretében Hlbocsányi Norbert kollégámmal közösen előadássorozatot tartunk Kecskeméten és a megye számos pontján ez év májusában, és most júniusban is iskolásoknak, valamint a felnőtt közönségnek. Az előadásunkban kitérünk Petőfi Sándor életére, kecskeméti és szabadszállási kötődésére. 

Felidézünk olyan eredeti iratokat, mint A kis-kunokhoz kiáltvány vagy a Nemzeti Dal korabeli nyomtatványa. 

Norbert elsősorban Petőfi korát eleveníti meg iratok, fényképek és térképek segítségével, míg én a választási botrányáról mesélek. Az előadássorozatunk során jártunk Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, Baján és Kiskunfélegyházán is. Előadásunkat mindenhol érdeklődve, lelkesen fogadták. A helyszínek közül Szabadszállást csak azért emelném ki, mert volt szerencsénk megtartani az előadást a választási csalás történelmi helyszínén, az 1826-ban épült városházán, ahol Petőfi is megfordult. Június 25-én, a Múzeumok Éjszakáján az előadásokon bemutatott iratok közül többet is kiállítunk majd az érdeklődőknek. A nyári szünet után programsorozatunkat végül egy levéltári nappal zárjuk szeptember 26-án a Cifra­palotában. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában