A nemzeti összetartozás jegyében nyílt kiállítás Kunadacson

– Trianon évfordulóján fontos visszaemlékeznünk múltunk fekete napjára, de legfontosabb meglátni azt, hogy mi összetartozásunk alapja. Az itt kiállított anyag bemutatja az ezeréves Magyarországot, az első világháborút, a trianoni békediktátum előzményeit és következményeit Székely Gábor és a Neszményi házaspár tizennégy tablóján keresztül. A tárlaton emellett kiemelt hangsúlyt kapott testvértelepüléseink Apac és az erdélyi Kalotaszentkirály-Zentelke bemutatása, valamint a szomszédos Kunpeszér, akikkel közös a múltunk és jelenünk – fogalmazott köszöntőjében Farkas Ildikó polgármester.

Neszményi György tassi magánygyűjtő beszédében felidézte miként nyilatkoztak a „kedvezményezett” országok vezetői a trianoni békediktátumot követő években, ami azt támasztotta alá, hogy Magyarország korábban nem a népek börtöne volt.

– Brătianu romám miniszterelnök az 1920-as évek végén azt nyilatkozta, hogy az úgynevezett magyar elnyomás alatt, románoknak, jobb dolguk volt, mint Trianon után. Andrej Hlinka Szlovákia legjelentősebb, szélsőségesen nacionalista politikusa 1925-ben kijelentette, hogy az ezere esztendő magyar uralom alatt nem szenvedünk annyit, a cseh uralom hat éve alatt – sorolta Neszményi György.

Székely Gábor kunszentmiklósi helytörténész a trianoni békeszerződés következményeit részletezte, szólt a szétszakított nemzet újraegyesítésének vágyáról.

– A történelem viharaiban megpróbáltuk megőrizni nemzetünk önállóságát, függetlenségét, akár az európai unióval szemben is. Mindig talpra tudtunk állni, mert Magyarország akkor is a mi hazánk maradt, ha már más nemzeteket elfújt a történelem szele – fogalmazott Székely Gábor.

A kiállításmegnyitón közreműködött a Szent Margit Katolikus Általános Iskola kórusa Jakabné Galovics Eszter Györgyike vezetésével.