kultúra

2021.05.24. 06:55

Több évszázados pergameneknek ad helyet a kunszenti magánlevéltár

Több ezer ritkaságnak számító, a térség történelmét felölelő iratot őriz magángyűjteményében a kunszentmiklósi Székely Gábor helytörténész. A legrégebbi dokumentum az 1500-as évekből származik, de megtalálható nála Fülöpszállás város alapítólevele is, melyet Ferenc császár látott el kézjegyével.

Gulyás Sándor

Székely Gábor magánlevétára Kunszentmiklós Bács-Kiskun Megye Petőfi Népe Gulyás Sándor 2021/05/21

Forrás: Gulyás Sándor

Fotós: Mediaworks

Kunszentmiklóson a Felső-Kiskunsági Emlékek Házának dossziéiban, savmentes dobozban szunnyad a környék legjelentősebb történelmi levéltári anyaga. A több évszázados papír és pergamen gondosan rejtve vannak a fény és a mozgatás káros hatásaitól.

– Hatvan esztendeje kezdtem el gyűjteni azon írásos emlékeket, melyek először Fülöpszállás, majd Kunszentmiklós múltjának történéseit rejtik. Az időrendbe elhelyezett dokumentumok hiteles képet adnak az elmúlt századok történéseiről és eseményeiről, alapul szolgálnak a helytörténeti kutatásoknak. Később tágult a kör a környező települések felé, a Duna-menti községekbe is ellátogattam a felkínált anyagokért. Nem egy papírrégiséget a megsemmisülés előtti utolsó pillanatban mentettem meg – mondta el hírportálunknak Székely Gábor magángyűjtő.

Fülöpszállás városalapító levele
Fotó: Gulyás Sándor

A kunszentmiklósi helytörténeti kutató nem csak megőrizte a birtokába jutott írásos emlékeket, hanem szigorú időrendi sorrendbe rendezte az intézményekhez, a híres személyiségekhez köthető hiteles dokumentumokat, újságcikkeket és tanulmányokat, illetve a települések anyagát.

– Eredetük az 1500-as évektől a mai napig terjed. Papírrégiségeknek számítanak a régi idők fotóleletei is, melyeket helységek szerint csoportosítottam. Ide sorolhatók a képes levelezőlapok, családi iratok is. A legizgalmasabb dokumentumaim Fülöpszálláshoz, Kunszentmiklóshoz, Szabadszálláshoz, Solthoz és Dunavecséhez köthetőek.

Gyűjteményben őrzöm többek között Fülöpszállás 1845-ből származó városalapító levelét Ferenc császár aláírásával, a takácsok, szabók, cserzővargák 1817-ben keltezett szabadalomlevelét ugyancsak az uralkodó kézjegyével. Ötven fülöpi atyafi kiadott könyveit, dokumentumait. A település 1944–1990 közötti időszakát feldolgozó, ma még nem publikus, történetét tartalmazó kéziratot, az eredeti redemptios engedélyt Mária Theresia aláírásával 1745-ből

– sorolta a gyűjtő.

Székely Gábor birtokában van Petőfi szüleinek Szabadszállásról származó – állítólagos – bibliája, valamint Vasberényi Géza dunavecsei helytörténeti kutató a lánglelkű költőről írt kéziratos könyvei is.

Az eredeti redemptios engedély Mária Theresia aláírásával
Fotó: Gulyás Sándor

– Kuriózumnak számít a felszabadító európai csapatok lakosságot kifosztó tetteiről szóló irat, ami Solton íródott 1686-ban, de ide sorolhatom azt a kecskeméti török–magyar nyelvű levelet, amit Ibrahim küldött Koháry Istvánnak 1670 körül. A papíralapú leletek megközelítőleg negyven iratfolyómétert tesznek ki. A Jászkunság-kutatás, a környező településekről szóló, tollforgató polgárainak könyvtermése kétezerre tehető. Mára a Felső-Kiskunsági Emlékek Házában annyi feldolgozásra váró anyag gyűlt össze, hogy legalább húsz évre lenne szükség a feldolgozásukhoz. Gyűjteményeim gondozása sok felismeréssel, tudásanyaggal honorálja a ráfordított munkát – emelte ki a kutató.

Székely Gábor gyűjteményét sokan keresik fel családjuk történetét kutatni, vagy szakdolgozatot írni. A helytörténeti kutató, tanulva a korábbi esetekből, nem kölcsönöz semmiféle dokumentumot, viszont előzetes bejelentkezés után, a kutatók számára hozzáférhetőek a Felső-Kiskunság itt őrzött írásos emlékei.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!