Könyv készül a régi magyar esküvői divatról

Hét évtized magyar esküvői divattörténetét, néphagyományait, szokásait mutatja majd be, megyékre lebontva, a most készülő Magyar Esküvői Divat 1920–1990 című kötet. A látványos, ugyanakkor kordokumentumként is szolgáló könyvön egy kilencfős csapat dolgozik, melynek fő mozgatórugója Tánczos Anita divattervező, valamint Goda Gabriella divattervező és Komáromi Mónika stílustanácsadó. A részletekről az ötletgazda, Tánczos Anita mesélt.

– Az ötletet még 2011-ben egy családi vacsora adta, ahol előkerültek a felmenőink régi esküvői fotói, melyekhez édesapám érdekes történeteket mesélt. A fantáziámat megmozgatta a könyv lehetősége, melynek első gyümölcse 2015-ben készült el. Ebben Győr-Moson-Sopron megyére fókuszálva mutattam be a régi esküvői divatot. Ezt gondoltuk tovább társaimmal, így most készül az országos változata. Ehhez kérjük most a Petőfi Népe és a baon.hu olvasóinak is a segítségét, hogy a könyvben helyet kaphassanak az alföldi szokások, a Bács-Kiskun megyei élettörténetek és fotók – hívta fel a figyelmet Tánczos Anita.

A szervezők a könyv kapcsán létrehoztak egy saját Facebook-oldalt Magyar Eskü­vői Divat néven, valamint a www.magyareskuvoidivat.hu honlapot. Ezekre április 30-áig várják az esküvői fotókat, a templomba vonulós esküvői felvételeket, illetve személyes történeteket. A könyv szerkesztői munkája miatt ekkor egy zárást eszközölnek, de a fotókat továbbra is fogadják, hiszen a könyvet egy vándorkiállítás is követi, melyhez a később érkező fotókból is válo­gatnak.

– Nagyon fontosak számunkra a régi fotók, a régi ruhákról és kiegészítőkről készült felvételek, a korabeli meghívók, de legalább ennyire meghatározóak a személyes történetek, mert csak ezekből ismerhető meg igazán a valódi divatkorkép és az akkori szokások. Könyvünk különlegessége pontosan abban rejlik, hogy igaz történeteken keresztül ölt majd emberi arcot az adott kor divattörténete.

Személy szerint lenyűgözőnek találom a múlt menyasszonyait, nem csupán a fotók, de a hozzájuk fűződő történetek alapján is

– tette hozzá Tánczos Anita.

Az eddig beérkezett fotók és relikviák alapján már jól megfigyelhető, milyen jellegzetes elemei voltak a különböző évtizedeknek. Ezekre az adott kor történelme és gazdasági helyzete is befolyással volt.

– Például az 1920-as években a bokát szabadon hagyó charleston fazonú, egyenes szabású ruhák voltak a jellemzők. Az 1940-es években méteresre hosszabbodtak a fátylak, a kecses formavilágú ruhák. A háború után a visszafogottabb sziluettek és sötét kosztümök az általános szegénységet tükrözték. Az 1960-as évek divatja felkészült a szabad szellemű 70-es évekre, inkább a kalocsai hímzett mintákat és a dzsörzéruhákat részesítették előnyben. A vonalvezetés azonban visszautalt a negyvenes évekre. 1980-tól vegyesen jelentek meg a fodros, habos-babos, királynős ruhák, ez a stílus pedig a 90-es években teljesedett ki. Az is érdekes, hogy a hét évtized alatt mikor volt jellemző a női ágon öröklődő menyasszonyi ruha, a maguk által varrott vagy a kölcsönzött viseletek – sorolta az esküvői ruhák divatját.

A fényképek alapján nemcsak a ruhák divatkortörténete ismerhető meg, hanem az esküvői smink és a haj divatja is.

– Számomra nagyon meglepő volt, de a smink és a haj divatjára nem adtak régen. Ennek oka egyrészt, hogy nem sokan engedhették meg maguknak, másrészt a népszokások. Ma már elképzelhetetlen, hogy egykoron az arák smink nélkül álltak oltár elé, mégis gyönyörűek voltak – jegyezte meg az ötletgazda.

A könyv után készül egy dokumentumfilm és egy vándorkiállítás, melyekhez a korabeli ruhák reprodukcióját a csapat divattervezői el is készítik.

– Olyan felvételeket is szívesen fogadunk, melyet a megőrzött régi esküvői ruhákról és kiegészítőkről most fotóznak le. Ezek alapján szeretnénk néhány öltözetet újra elkészíteni a kiállításra. A menyasszonyi mellett kíváncsiak vagyunk menyecskeruhákra és vőlegényruhákra is. Ezek alapján még látványosabban tudjuk majd reprezentálni hazánk 13 tájegységének esküvői divatkorképét – mondta végül Tánczos Anita.