Fiatalok százait tett már magabiztossá a táncparketten Juhász Ágnes

A halasi születésű Juhász Ágnes csak középiskolásként ismerkedett meg a tánccal, addig kipróbálta magát számos művészeti ágban és a sportban is: a zongorázástól kezdve a kézilabdán és a baletton át a festészetig.

– Középiskolásként kerültek először a látóterembe az akkori nagy táncosok, akiket ámulattal figyeltem. Megjelent közben a Bergendy zenekar dupla lemeze, aminek a hátuljára leírtak néhány tánclépést. Innen tanulgattam meg a rumba alaplépéseket. Ezt követően kezdtem el társastáncra járni – mesélte a kezdetekről.

Az egykori versenytáncos elmondta, hogy eleinte nem volt nagy célja a tánccal, egyszerűen csak szerette volna minél színesebbé tenni az életét. A halasi táncegyesület akkori vezetőjének tánc iránti szeretete azonban gyorsan átragadt Ágnesre. Idővel, mint a legmagasabb osztályban versenyző táncos, asszisztensként segítette az edzéseket, később pedig hivatalosan is művészeti vezető lett.

A tánc pedig nem csak a szakmai sikereket, hanem a szerelmet is elhozta Ágnes életébe, ugyanis Tóth Szilárddal a kilencvenes évek óta a táncparkett mellett az életben is egy párt alkotnak. Közös munkájuk eredményességét és fontosságát bizonyító első mérföldkő az 1995-ben a városban először megrendezett táncgála volt.

– Ekkor már Szilárd volt a táncpárom, akivel a versenyzés mellett együtt irányítottuk az egyesület életét és ennek a gálának a sikere mutatta meg számunkra igazán, hogy szükség van arra, amit csinálunk – mondta Juhász Ágnes.

Fáradhatatlan munkájukat 2002-ben Kiskunhalas városa is elismerte, ugyanis a Studio 2000 TSE megkapta a megtisztelő Pro-Urbe Díjat. Ágnes annyira komolyan gondolta a táncoktatást, hogy elvégezte a táncművészeti főiskolát, később pedig mesterképzésben is részt vett. Táncpedagógusi végzettségének köszönhetően indulhatott el a kétezres évek elején a társastáncszak Halason, a művészeti iskolában.

Hosszú évek edzői és pedagógusi munkája saját bevallása szerint megtanította arra, hogy a tehetség nem minden. – A gyermekek mentális állóképessége fontosabb, mint a tehetség. Hiába tehetséges ugyanis valaki, ha nincs benne szenvedély, alázat, kitartás. Sokkal nagyobb fejlődést és sikereket lehet elérni annál a gyereknél, aki kevésbé tehetséges, de szorgalmas és elhivatott, mint fordítva – hangsúlyozta.

Juhász Ágnes és Tóth Szilárd 2007-ben, miután aranyérmesek lettek a profi latin magyar bajnokságon, visszavonultak a versenyzéstől. Pontozóbírókként azonban rendszeres résztvevő hazai és nemzetközi – például spanyol, görög, lengyel és szlovák – versenyeknek. Az egyesületben pedig ígéretes versenyzőket nevelnek, valamint a tánc örömét adják át az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korosztálynak.

Az est folyamán a beszélgetés közben archív versenyfelvételeket vetítettek, illetve az egyesület egyik fiatal versenyző párja tartott táncbemutatót a jelenlévőknek.

A tánc a jellemet is formálja

Juhász Ágnes elárulta a közönségnek, hogy az idén szeptemberben indult csoportjaikban nincsenek fiúk. Elmondása szerint ez részben annak köszönhető, hogy ma már rengeteg szabadidős tevékenység közül választhatnak a gyerekek és bizony a foci vagy a kézilabda vonzóbb számukra. – Azért is tartom ezt szomorúnak, mert a tánc nem csupán jó fizikumot ad, hanem erős jellemet is. A nálunk nevelkedett ma már felnőtt férfiak jól tudnak kommunikálni, szépen, tisztelettel bánnak a nőkkel, hisz már 6-8 évesen meg kellett tanulniuk párként együttműködni a kislányokkal – fogalmazott.