Kutatói díj

2020.03.07. 07:00

Újabb szakmai díjat kapott a kalocsai főegyházmegyei levéltár

A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár néhány éven belül másodszor érdemelte ki az Év Kutatóhelye díjat.

Gábor János

Ezúttal internetes kutatói szolgáltatás kategóriában ismerték el az intézményt. A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (Macse) Év Kutatóhelye díját néhány éven belül másodszor hozta el a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, amelyet ezúttal az internetes kutatói szolgáltatás kategóriában ismertek el a napokban, a székesfehérvári Szent István Művelődési Házban tartott ünnepségen.

Rajtuk kívül még két csapat kapott kitüntetést: a legjobb hazai kutatóhely a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár, míg a legjobb külföldi kutatóhely a zombori Történelmi Levéltár lett. A díjakról egyrészt a Macse tagjai, másrészt pedig maguk a felhasználók, a családtörténet-kutatók voksai döntöttek: szerintük a kalocsai az ország legprofibb és a leggyorsabban bővülő e-levéltára.

– Most inkább azt a kitartást díjazták, amivel mi ezt a rendszert gondoztuk, fejlesztettük, és mostanra másfél millió kép között kutakodhatnak a Duna–Tisza közéről érdeklődők – mondta az éveken át tartó digitalizálási folyamat végeredményéről Lakatos Andor történész, muzeológus. A levéltár egyik vezetője emlékeztetett: korábban, 2011-ben az Év Kutatóhelye címet kapták meg ugyanettől az egyesülettől. Azóta más szervezetek is díjazták őket, többek között Az Év Levéltára kitüntetéssel. Lakatos Andor kifejtette: szerinte azért voksoltak rájuk olyan sokan, mert az elektronikus adatbázisukban mostanra tényleg irdatlan mennyiségű családi és helytörténeti információ áll rendelkezésre.

– Nemcsak a mai Bács-Kiskun megye területét öleli fel, hanem az egykori Bács-Bodrog vármegyét is, ami a mai Duna–Tisza közének a szerbiai, vajdasági oldalát érinti. Ha nagyvárosokban gondolkodunk, akkor elmondható, hogy Kecskeméttől Újvidékig lehet nagyon sok területen kutatni, elsősorban persze római katolikus anyakönyvekben és forrásokban – hangsúlyozta. Felhívta rá a figyelmet: az állami anyakönyvezés csak 1895-től indult el, így aki korábbi adatokra kíváncsi, az az egyházi forrásokra tud csak támaszkodni, ha egy család múltjára kíváncsi, vagy helytörténeti kutatásokat végez.

Lakatos Andor az érseki kastélyban lévő irodájában
Fotó: Petőfi Népe

Lakatos Andor elárulta: az e-kutatási rendszerük – a maga műfajában – nagyon népszerű, és robbanásszerű fejlődésen ment át az utóbbi pár évben. A hatalmas információtömeget több mint háromezer regisztráló használja, ami naponta átlagosan 31 bejelentkező felhasználót jelent, és a számuk folyamatosan emelkedik. Ez hatalmas terhet vesz le a levéltár válláról és sokkal több lehetőséget ad a kutatásra, mintha ahhoz fizikailag kellene jelen lenni az egyházmegyei levéltárban.

A történész szemléltette: amíg a rendelkezésre álló kutatószobájukban 2-3 embernél többet egyszerre nem tudnak kiszolgálni, addig az e-levéltárban bármennyi jelen lehet, és nem kell alkalmazkodni nyitvatartási időhöz sem, tehát vasárnap és ünnepnapokon is be lehet lépni. A lehetőség – egy átlagos levéltárhoz képest – sokakat vonz, és a felhasználók rengeteg adatot, napi 6–8 ezer oldalt tanulmányoznak át. Lakatos Andor szemléltette: ugyanennyi ember ugyanennyi kutatómunkájához szó szerint tonnaszámra kellene megmozgatni az iratokat, ami fizikai képtelenség lenne.

Ezek is érdekelhetik