Egy görög történetbe ágyazott modern pszichodrámát láthatnak a nézők

– Hogyan esett a választása erre a darabra?

– Több opciót is felvetettem és végül közös megegyezéssel az Amerikai Elektra mellett tettük le a voksunkat a Kecskeméti Katona József Színház vezetőségével. Korábban is foglalkoztam már az Elektrával (Magyar Elektra, Bornemisza Péter magyar nyelvű átdolgozása, Háy János átirata alapján), illetve fiatalabb koromban táncosként szerepeltem Elektra-darabban. Szerencsére a színészek egytől egyig odaadóak voltak, és jól vették az akadályokat. Elmondhatom, hogy kifejezetten harmonikus volt a közös munka.

– Foglaljuk össze kicsit az Amerikai Elektra cselekményét.

– Ez egy görög mitológián alapuló pszichodráma, ami modern korban játszódik. O’Neill drámai trilógiája a szophoklészi monda keretébe illeszti egy múlt századi nagypolgári család tragédiáját. A nézők előtt kibontakozik egy családtörténet, egyik oldalon az apával, aki hazatérve a polgárháborúból egy tönkrement házasságot próbál életre kelteni. A másik oldalon egy anyával, akit megkeserített az élet, és szeretője karjaiba menekült. Két gyermekük van, a lány az apját, míg a fiú – aki szintén a háborúban harcol és csak később tér haza – az anyját imádja, szinte majomszeretettel. Már ez az alapszituáció rengeteg konfliktushelyzetet rejt magában. A feleség szeretőjéről közben kiderült, hogy a család törvénytelen gyereke, tehát rokon, mégis kitervelik, hogy megmérgezik a ház urát. Az apa halála után a lány bosszút forral és ehhez felhasználja a háborúban komoly sérülést elszenvedett öccsét. Végül öngyilkosságba hajszolják az anyjukat, de a fiú nem tud menekülni a bűntudattól és ő is öngyilkos lesz. Lavinia, a lány pedig egyedül marad a Mannon-házban az ősei emlékével, árnyaival és rém­képeivel.

– Milyen adaptációs lehető­ségeket kínál ma egy görög dráma?

– Egyrészt az Amerikai Elektra a maga izgalmas családtörténetével, tömény tartalmával olyan feldolgozási formákat kínál, amelyek közel állnak ahhoz a színpadi nyelvhez, ahol a mozdulatoknak, gesztusoknak nagy szerepe van. Másrészt pedig olyan események és viszonyrendszerek jelennek meg a darabon belül, amik nap mint nap körülvesznek bennünket is. Családi drámák, tragédiák, féltékenység, túlzott szerelem, szeretethiány… Valójában ez a pszichodráma lehetne akár egy, a napi sajtóból össze­ollózott dokumentarista történet is.

– Van ebben tudatos társadalmi figyelemfelhívás?

– Való igaz, hogy a hírekben sajnos egyre több ilyen esetről értesülünk, ugyanakkor azt gondolom, hogy a száraz tényeken túl ritkán jelenik meg ezeknek a tragédiáknak a pszichológiai háttere. Ahogyan az előadás során majd látható lesz, a színészek rettenetesen nagy érzelmi amplitúdókon mozognak a karakterek megformálása közben. Célunk azonban, hogy ne csak a tragédiát ábrázoljuk, hanem előtérbe kerüljön az is, hogy milyen csodálatos ereje van a szeretetnek, vagy éppen a hiányának. Ahogy a görög drámákban ez már szokás, amennyire szörnyű, annyira felemelő lélektanilag, hogy az emberek a szeretet fókuszában milyen szélsőséges cselekedeteket tudnak véghez vinni.

– Mi volt a legnagyobb rendezői kihívás a darab kapcsán?

– Annak ellenére, hogy ez egy hiperrealista mű, szerettem volna mégis megtalálni azokat a pontokat, ahol az absztrakciónak helye van az ábrázolásmódban. Mindezt persze úgy, hogy ne sérüljön a történet, valamint az absztrakció ne öncélú legyen, hanem elősegítse a megértést és azt a hatást, ami által a néző még mélyebbre tud merülni az egyes karakterek lelki világában. Bízom benne, hogy aki az Amerikai Elektrát megnézi, nem csupán egy tragédiát lát majd benne, hanem – az egyéni sorsokon keresztül – ráismer a bennünk rejlő olykor félelmetes, sokszor megható, de nagyon is emberi érzésekre.

Szereposztás

Ezra Mannon: Ferencz Bálint

Christine: Märcz Fruzsina

Brant: Kocsis Pál

Orin: Orth Péter

Lavinia: Decsi Edit

Peter: Lakatos Máté

Hazel: Szabó Dorottya e. h.

Seth: Sirkó László

Dr. Blake énekes matróz:

Pálóczi Bence e. h.

Kórus: Dura Veronika e. h.,

Kelecsényi Anna e. h., Támadi Anita e. h., Trill Beatrix e. h., D. Varga Ádám e. h., Kovács Martin e. h., Nagy Péter e. h., Urbán Richárd e. h., Varga-Huszti Máté

Rendező: Horváth Csaba

Díszlettervező: Kiss Benedek Kristóf, Kalászi Zoltán

Jelmeztervező:

Benedek Mari

Dramaturg: Perczel Enikő

Zene: Dobri Dániel

Súgó: Ba Éva

Ügyelő: Berki Zoltán

Rendezőasszisztens:

Sirkó Anna