Az avar kor kincseit mutatja be a kecskeméti kiállítás

A Kárpát-medence régészeti leleteiből született kiállítás tárgyainak túlnyomó többsége szakirodalmi körökben jól ismert, de azokat még a szakma kutatóinak többsége sem láthatta, mert páncélszekrények mélyén őrizték. A tárlat anyagát többek között viseleti tárgyak, a mindennapi munka eszközei és sírokból feltárt leletek adják. Van olyan leletegyüttes, mely a 19. században került a Magyar Nemzeti Múzeumba, de 21. században feltárt lelet is megtalálható a kiállítás anyagában

A vendégeket dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy az avar kor a szakma mindig izgalmas kérdését jelenti, ami társadalompolitikai kérdéssé is vált az elmúlt évtizedekben-évszázadokban.

Dr. Szentpéteri József, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa méltatta dr. Madaras Lászlónak, a kiállítás kurátorának munkásságát. Madaras László, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze 16 művel járult hozzá a szakma irodalmához, míg 1988 és 2008 között pedig félszáz munka kötődik nevéhez. A legutóbbi évtizedben pedig számos összegző tanulmánya jelent meg. Ásatásokat végzett többek között Dobán, Jászapátin, Jászárokszálláson, Jászberényben, Karcagon, Kunszentmártonban.

Szentpéteri József elmondta, hogy a kiállítás címét egyben Madaras László szakmai körökben ismert becenevéből (Madár) képezték. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kurátor kiemelkedő szakmai múltja miatt madártávlatból tekint a Kárpát-medence magyar honfoglalásig tartó történetére.

– Nem csak a magasságokból ismeri a Kárpát-medence történetét, hanem kétkezi munkával szó szerint nagyon mélyre ásott, hiszen a honfoglalás kori sírok mellet nagyon sok avar nyughelyet tárt fel. A Közép- és Felső-Tisza-vidék találkozásánál lévő lelőhelyeket összegyűjtötte és az avar korszak összefoglaló művében ő írta meg a Jász-Nagykun Szolnok megyei avar lelőhelyeket. Mind közeli környezetéből, mind az egész Kárpát-medencéből olyan ismeretei vannak, melyek lehetővé teszik, hogy felülemelkedve fogalmazza meg állításait a korszakról – mondta Szentpéteri József és hozzátette, hogy Kárpát-medence-szerte mintegy ötezer avar lelőhely ismert, ami lehetővé teszi, hogy megalapozott véleményt formáljunk a magyar államiság előtti időszakról.

A tárlaton a látogatók megcsodálhatják a vitrinekben kiállított tárgyi emlékeket, hasznos információkkal gazdagodhatnak a képekkel ellátott szöveges tablókról és lapozgathatják az anyagot feldolgozó katalógust is. Külön érdekesség, hogy elhoztak a közönségnek egy valódi kettős sírt, melyben megfigyelhetők az akkori temetkezési szokások: a sírban az avar kori „Rómeó és Júlia” alussza álmát, örök szerelemben.

A kiállítás április 28-ig látogatható.

Kik az avarok?

Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népei voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak. A Kaukázusban élő mai avarokkal való kapcsolatuk vitatott. A 9. században ez a birodalom apró államocskákra hullott szét. Az avar nép eredete, rokonsága, sőt még az etnikai összetétele is vitatott. Ázsiában alakultak ki. A Kína mellett birodalmat létrehozó hsziungnukkal, a heftalitákkal és a zsuanzsuanokkal egyaránt kapcsolatba hozzák őket. A krónikák az ázsiai avarok három nagyobb vándorlását örökítették meg. Kárpát-medencei történetük során korai avar kort és késő avar kort különböztethetünk meg. A késő avarok egy részét a kettős honfoglalás elmélete magyaroknak tartja.