Újra Kecskemétre költözött a hazai bábszínházi világ

Immár tizennegyedik alkalommal ad otthont a Ciróka a Magyarországi Bábszínházak Találkozójának. Mint Kiszely Ágnes, a házigazda teátrum igazgatója a szerdai megnyitón elmondta: negyed évszázada rendezték az elsőt Kecskeméten, azóta sok minden változott, az egyik legszembetűnőbb előrelépés a hivatásos bábszínházak és társulatok számának növekedése: 1992-ben kilenc bábszínház és egy magántársulat mutatkozott be, idén pedig 22 társulat 30 produkciója szerepel a programban. Emellett az állandó társulattal nem rendelkező, egy-egy produkcióra összeszerveződő fiatal művészek, pályakezdők részére is biztosítanak bemutatkozási lehetőséget.

A találkozóra nem válogatják az előadásokat, valamennyi bábszínház saját maga dönti el, melyik darabját hozza el Kecskemétre. A hagyományoknak megfelelően az előadásokat szakemberek részvételével naponta megvitatják. A szakma gyakorlatilag valamennyi képviselője jelen van ilyenkor: igazgatók, művészeti vezetők, rendezők, tervezők, dramaturgok, zeneszerzők, bábszínészek. Sőt, a Színházi Kritikusok Céhének tizenhárom tagja is regisztrált az eseményre és a kritikusok is bekapcsolódnak a szakmai beszélgetésekbe.

Idén is jelen vannak Kecskeméten a határon túli, magyar nyelven játszó társulatok képviselői is, akik nemcsak értékes szakmai tapasztalatokat szerezhetnek, hanem lehetőséget is kapnak a magyarországi alkotók megismerésére, meghívására, saját produkcióik kiajánlására, cserejátékok lebonyolítására. Érkeztek vendégek Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Sepsiszentgyörgyről, Szatmárnémetiből, Rozsnyóról.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár kinevezésekor azt ígérte, minden nyilvános szereplésekor egy-egy kulturális kincsre fogja felhívni a figyelmet. Kecskemétre a Cseh Tamás Archívumból való tomahawk-kal (baltához hasonlító indián hajítófegyver) érkezett.

Majd megemlítette, hogy a Cirókába belépve felidéződtek gyermekkori bábszínházas élményei.

– Meggyőződésem, hogy jó és fontos az, ha a gyerek már egészen kicsi korától fogva barátkozik a színházzal, és az ehhez vezető legjobb út a mese, a bábok kialakította semmi máshoz nem hasonlítható világ. Nehéz egy fakanálról elhitetni, mégha fekete kackiás bajuszt is kanyarítottak rá, hogy egy szerelmetes legény, és hogy szemben vele a másik, pirospozsgás orcájú fakanál egy szerelmetes leányzó. A fogékony gyermeki lélek azonban kész ezt elhinni, de csak akkor, ha a fakanalakat mozgató bábozó is elhiszi, hogy a mozgatott tárgyaknak lelkük van, érzelmeik vannak, élnek és az életükhöz valamilyen sors is tartozik – mondta az államtitkár.

Fekete Péter hangsúlyozta: a bábszínházi létforma semmivel sem kevesebb, soha nem hátrébb sorolandó, mint az élőszínház, mert bábszínházi előadáson is megrendülhetünk, fellélegezhetünk, kicsordulhat a könnyünk az együttérzéstől éppúgy, mint a nevetéstől. Hozzátette: azon kell lenni, hogy az ország egyetlen bábszínháza se megtűrt társbérlő legyen egy nagyobb színházi gépezetben, egy művelődési házban.

– Kérem, ezt ne vegyék ígéretnek részemről, de mindenképpen tekintsék szándék-és szimpátia-nyilatkozatnak. Törekedni fogok, hogy a magyar kultúra bábos szolgálóit a rendelkezésre álló lehetőségek keretein belül mindenben támogassam – jelentette ki az államtitkár. Egyben megerősítette: kiemelten számítanak a bábszínházakra abban a programban, melynek célja, hogy évente minden gyermek legalább egyszer jusson el színházi előadásra.

A megnyitón a Ciróka közelmúltbeli előadásainak legnépszerűbb dalait adta elő a kecskeméti társulat.

Előadások a főtéren

A találkozó kísérőrendezvényeként október 6-án Kecskemét főterén és az Emlék/Tár/Téren egymást váltják a fellépő társulatok, hiszen a Griff Bábszínház, Pályi János, a Ziránó Színház, a Mikropódium Családi Bábszínház, a MárkusZínház, a Kabóca Bábszínház és a Tintaló Társulás szabadtéri előadásai várják az érdeklődőket. Lesz nép- és kortárs mese, klasszikus történet és vásári játék, bravúros technikai megoldásokat felvonultató parányi bábszínház és varázslatos cirkuszi produkció.