Nagyszabású ősbemutatóval ünnepli Kecskemét 650. évfordulóját a színház

– Honnan jött az ötlet, hogy musical formában vigye színre A beszélő köntös történetét?

– Cseke Péter igazgató úr mindig meg szokott lepni egy-egy furcsa ötlettel, hogy milyen előadást rendezzek Kecskeméten. Nagyon pontosan látja a színházának a működését, a társulatának az előmenetelét, és így a darabok tekintetében is határozott elképzelésekkel rendelkezik. Ő hívott fel, hogy Kecskemét várossá válásának évfordulójára A beszélő köntös lenne a kiválasztott mű, és érdeklődött, hogy készítenék-e belőle egy musicalt. Rögtön megtetszett az ötlet, és igent mondtam. Két alkotótársammal, Galambos Attilával és Juhász Leventével el is készítettük a darabot. Véleményem szerint nagyon jó választás a jubileum megünneplésére, hiszen a történet Kecskemét városának egy apró életszakaszát meséli el. Mikor a török hódoltság idején azzal küzd, hogy három helyre kell adót fizetnie: a törökök, a kurucok és a labancok egyaránt leszedik a városról a sarcot. Ez indítja el a történetet, mely bár a 17. században játszódik, a mai kor emberének is mesél. Mégpedig azt, hogy milyen hihetetlenül gyorsan változik az életünk, pillanatok alatt a hegy tetejéről a völgy legaljára kerülhetünk, és fordítva. Másrészt pedig a friss, fiatalos, meglepő gondolkodás viszi előre a cselekmény szereplőit. Attól tudják előrébb vinni a saját és városuk sorsát, hogy egy kicsit máshogy tudnak gondolkodni, mint azt a logika diktálná. Arra ösztönöz, hogy merjünk meglepő döntéseket hozni az életben.

– Mekkora kihívást jelentett a klasszikus regény musicallé formálása?

– Kihívás volt, ugyanakkor mégsem. Egyrészt hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem értünk jól a musicalhez. Másrészt pedig szerintem mindenből lehet musicalt írni, mert a zene minden történetben szól. Elolvastam még egyszer a regényt, és bizony hallottam benne a zenét. Hozzátenném, egy musicalnek rengeteg szabálya van. Sok fajta szinuszgörbe futkos a történetekben szerep- és zenedramaturgiailag egyaránt. Ezeknek kell jó arányban lenniük egymással, ez a fő szabály. Másfelől viszont, ha valaki elég bátor és van valamiféle egyedi víziója a zenés színházról, akkor a musical egy nagyon mobilis műfaj. E szabályszerűséget és mobilitást sikerült összhangba hoznunk A beszélő köntös esetében is: egyszerre korhű és modern.

– Látvány tekintetében is érezhető lesz e kettősség?

– Fontos volt számomra, hogy külsejében megtartsuk 17. századinak a történetet. Kovács Yvette tervezte a jelmezeket, melyekre vonatkozóan az volt az igényem, hogy a jelmezkivitelezés korhű legyen. A díszlet már kicsit szürrealista jellegű, de harmonizál a jelmezekkel. A darab modernségét az előadás és a szöveg hangvétele, valamint a zene adja majd.

– Mennyire maradt hű a darab Mikszáth Kálmán regényéhez?

– Túl azon, hogy nagyon sok vicc és helyzetkomikum van a darabban, a regényhez ragaszkodtam. Szerettem volna, ha meghagyjuk Mikszáth történetének ívét. Ezt legfőképpen azért tartottam fontosnak, mert szerencsére Kecskeméten a színházba járó közönség iskolás réteggel is rendelkezik, akiknek tudtommal még mindig kötelező olvasmány a regény. Furcsán venné ki magát, ha magyarórán azzal érvelnének a diákok, hogy a színházban teljesen máshogy zajlott a történet.

– Az ön számára, rendezőként mekkora kihívást okozott az igencsak sokszereplős darab?

– Szerencsére az elmúlt években ilyen szempontból igen jól felvérteződtem, így nem okozott nagy nehézséget számomra. Legutóbb a Szegedi Szabadtéri Játékokon az Apáca Show esetében több mint 80 ember állt a színpadon, és úgy gondolom, viszonylag jól megbirkóztunk a feladattal. A beszélő köntös esetében is komoly tömegre lehet majd számítani, hiszen a kecskeméti színház jeles színészei mellett a Kaposvári Egyetem hallgatói is részt vesznek az előadásban, mindannyian megszólaló szereplőként. Emellett a Kecskemét City Balett is emelni fogja az előadás fényét.

A beszélő köntös szereplői

A főbb szerepekben Orth Pétert, Kovács Gyopárt, Bánovits Vivianne-t, Dunai Tamást, Aradi Imrét, Sirkó Lászlót, Pál Attilát, Váry Károlyt, Kiss Zoltánt, Nagyhegyesi Zoltánt, Koltai-­Nagy Balázst, Farkas Ádámot, Csombor Terézt, Szegvári Julit, Magyar Évát, Kiss Jenőt és Fischer Liliant láthatja majd a közönség. Továbbá színpadra lépnek majd a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának harmadéves hallgatói (Cseke-osztály), valamint a Kecskemét City Balett táncművészei. Szente Vajk, Galambos Attila és Juhász Levente musicaljének díszletét Rákay Tamás, jelmezeit Kovács Yvette Alida készíti, rendező Szente Vajk, vezényel Drucker Péter/Látó Richárd, koreográfus Túri Lajos Péter, zenei vezető Károly Kati, súgó Patyi Szilvia, ügyelők Domján Sándor és Csitári Tamás, rendezőasszisztens Vári János.