Új oldalról mutatja be Petőfi Sándor életútját az idegenvezető

Boda ­Mónika Az elfeledett körkép című könyve az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójának tiszteletére íródott. A kötet a magyar körképek történetének ismertetésével együtt a ­Bem–­Petőfi vagy Erdélyi panoráma ­címen ismertté vált körkép érdekes történetét is bemutatja, majd az olvasó „útnak indul” és Petőfi­ életútja során hazánkat, míg Bem életét követve Európát járja be.

Boda Mónika gyömrői nyugdíjas idegenvezető. A szakma iránti szeretete, elkötelezettsége a könyv oldalain is visszatükröződik. Petőfi és Bem útját járva számos település, ország turisztikai és kulturális értékei is megismerhetők.

– Nagy örömmel írtam meg a könyvet, rengeteget kutattam hozzá. A fővárosi Szabó Ervin könyvtárban régi újságcikkek sokasága segítette munkámat. – jegyezte meg az írónő.

– A körkép két főalakjának – Bem apónak és Petőfinek – az életéhez kapcsolódó helyszíneket a munkám által is jól ismerem, szívesen mutattam be az olvasóknak. Úgy vélem, a Petőfi Népe olvasói nemcsak a kedves lapukhoz hűek, de tisztelettel adóznak a névadó, Petőfi Sándor emlékének is. A könyvemben Petőfi útjait egy rendkívüli országjárás keretében követhetik nyomon, melynek során azt is megtudhatják, gyermekként mely kiskunfélegyházi kocsmánál játszott kispajtásaival nád­lovaglást, vagy például Budán, a Sváb-hegy milyen titkokat rejt a szabadságharc idejéből – árulta el.

A könyv különlegessége, hogy a múltidézés során nemcsak Petőfi és Bem életét ismerhetjük meg, hanem a körképek múltját és jelenét. Sokaknak a körkép szó hallatán a Feszty-körkép ugrik be, és nem is gondolnák, hogy ettől sokkal több volt. Igaz a legtöbb már nem látható, de vannak – immár 21. századi – új alkotások is.

– A körkép műfaj a 18. század végi Angliából indult el. A panorámaképek a műélvezőt mindig a látvány középpontjába állítják. Nagyon fontos a kép elhelyezése, külön erre a célra emelt épületet igényelt. Három témában készültek: tájkép, történelmi esemény vagy ­bibliai jelenet. Ez a sajátos műfaj a 19. század végéig élte virágkorát. A technika fejlődésével, a fényképezés és a mozgófilm megjelenésével csökkent az igény a körképek iránt – tette hozzá az írónő.

A könyvből megismerhető a magyar körképek története. A Feszty-körkép többszörös felújítás után még ma is látható. A Pokol-körkép, a Krisztus a keresztfán és Jeruzsálem, valamint a ­Hódoló díszmenet már megsemmisült. A Bem–Petőfi körkép bár megvan, de csak több részletben, a még meglévő darabok lengyel múzeumokban és magángyűjtőknél lelhetők fel. A Triptichon, szintén Feszty Árpád alkotása éppen felújítás alatt áll. A Hortobágyi körkép tönkrement, de kisebb méretű reprodukciója elkészült néhány évvel ezelőtt.

A 21. században sem maradunk körképek nélkül, Corvus-Kora Róbert hét körképet készített az elmúlt két évtizedben.

– A Bem–Petőfi körkép csak egy a sok közül, mely a 19. század végén keletkezett. Témája az 1849. ­március 11-ei nagyszebeni csata, ahol Bem és csapata győzelmet aratott az osztrák és orosz haderő felett. A körkép négy részlete emelhető ki. Az elsőn látható Bem, míg a negyediken Petőfi. Utóbbi azért is nagyon érdekes, mert a történészek szerint Petőfi nem vett részt ebben a csatában. Újságcikkek szerint viszont egy katona arról számolt be, ő adott reggelit a költőnek – részletezte Boda Mónika.

Úgy tűnik, ez is egy olyan kérdés marad, amire már soha nem kaphatunk választ. Mint például arra, hogy vajon ténylegesen hol született Petőfi, vagy arra, hogy hol és mikor halt meg.