Egyre nagyobb a versolvasási kedv

Az ünnepi könyvhét alkalmából rendezték meg a hármas könyvbemutatót a könyvtárban. A nagyszámú közönség Dobozi Eszter Hószín átfut, sár fennakad, Alföldy Jenő A leírástól a látomásig, valamint Pintér Lajos Tóth Menyhért-énekek című könyvét ismerhette meg. A szerzőkkel Erős Kinga, az Orpheusz Kiadó vezetője, valamint Füzi László, a Forrás főszerkesztője beszélgetett.

Ramháb Mária, a könyvtár vezetője köszöntőjében kiemelte: nagy öröm számára, hogy az idei Könyvhét alkalmából megjelent háromszáz új kötet között nagy számban vannak verseskötetek, melyek mutatják, hogy egyre nagyobb a versolvasási kedv, és egyre több a színvonalas verses kötet. Az pedig, hogy közöttük több kecskeméti költő is megtalálható, tovább fokozza örömét.

Füzi László és Erős Kinga elsőként Dobozi Esztert faggatták. Füzi László úgy fogalmazott, a kötetet Kapcsolatok, Küzdelmek és Kérdések szavakkal jellemezné.

– Ez a három szó nem jutott volna eszembe, talán csak a kapcsolatok, de elfogadom – válaszolta Dobozi Eszter, majd részletezte mindhárom szó kapcsán az érzéseit. – A világ megértéséhez vezető út a kérdésekkel kezdődik. S, ahogyan egy kedves egyetemi tanárom megjegyezte, a tudás ott kezdődik, ha már vannak kérdések. A küzdelmek végigkísérték az életemet, mindig kellett valamiért harcolnom. A költészetemben is megvan a nyoma a harcos énemnek. Kapcsolatok pedig mindig vannak – mondta.

Szó esett a beszélgetés során a szerző stancáiról, a nyolcsoros kis versekről, melyek egy egységbe szerkeszthetők. Ezekhez képeket is készít. Az utóbbi években nagyon megszerette a fotózást, különösen az Arborétum élővilágát örökíti meg verseihez. A beszélgetés során Dobozi Eszter elmesélte azt is, hogy honnan ez az erős szociális érzékenysége, mely a versekből is visszatükröződik. – Erős szállal kötődöm a való élethez. 1989-ben tört rám robbanásszerűen, hogy szociográfiát kell írnom. Bőszített az a sztereotípia, hogy a költők mind a fellegek felett járnak, nincs valóságérzetük. Én mindig próbáltam a hétköznapi valóságban is helytállni – jegyezte meg. Pintér Lajost elsőként a kultúra világához fűződő kapcsolatáról kérdezték, hiszen – mint az a verseiből is kiderült – rengeteg olyan barátja van, akik a képzőművészetben vagy más művészeti ágban alkotnak maradandót. A költő hosszabban mesélt Tóth Menyhért festőművészhez fűződő barátságáról, kapcsolatáról.

Az új kötetében a versek két részre válnak, egyrészt, amelyek kötődnek Tóth Menyhérthez, másrészt, amelyek saját élettörténeteit mesélik el. S vannak olyanok is, amely fikciók, nem történtek meg, de megtörténhettek volna. Több vers Csongrádhoz kötődik, ahol Pintér Lajos nevelkedett.

Végül Alföldy Jenő irodalomtörténész, kritikus könyve került terítékre, mely a versekről szól. A szerzőt elsőként arról kérdezték, mi köti a versekhez.

– Nagyon közel állnak hozzám a versek, akárcsak a festészet. Külön fáradtságot fordítottam arra, hogy azon költők műveivel foglalkozzam, akik festenek is. Sok költőről nem is lehet tudni, hogy milyen kiválóan festenek, mint például Orosz István.

A könyvbemutató részeként Dobozi Eszter és Pintér Lajos saját kötetük legkedvesebb verseiből olvasott fel. A közönség így ízelítőt kapott az új kötetekből.