További 84 név került az I. világháborús emlékműre Kiskunmajsán – galériával

Korábban Kiskunmajsa Város Önkormányzata és a Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény felhívással fordult a város lakóihoz, hogy jelentkezzenek azok, akiknek tudomása van arról, hogy családja körében van olyan I. világháborúban elesett hős katona, akinek a neve valamilyen oknál fogva nem került fel a város főterén álló I. világháborús emlékműre. A felhívásra 84 név érkezett, az új neveket tartalmazó emléktáblát az emlékmű hátoldalán helyezték el a többi nevet tartalmazó márványtábla alatt, és avatták fel a hősök napja alkalmából tartott megemlékezésen.

– Történelmi események alól soha nem akarta és soha nem is tudta kivonni magát Kiskunmajsa. A magyarság történetének egyik legmegrázóbb és legtragikusabb eseménye, amikor a világháború elvitte először a harctérre, aztán pedig mártírhalálba azokat a majsaiakat is, akik itt születtek, a közösség részei voltak, város aktív tagjai – hangoztatta megemlékező beszédében Patkós Zsolt polgármester.

Felidézte, hogy az emlékezők 1938-ban 565 nevet véstek a település főterén álló emlékműre, majd később rákerült még nyolc név és most pedig újabb 84. – A nevek mögött olyan emberek, olyan családok tragédiája húzódik meg, amelyek meghatározták Kiskunmajsa életét is. A nevek mögött olyan példamutató, a hazáért életüket is áldozni kész emberek vannak, akikre méltán büszke lehet Kiskunmajsa városa – mondta a városvezető, aki bízik abban, hogy az utókor is büszkeséggel és hittel gondol majd rájuk, mint példaképekre, és mint az emberi értékek tekintetében talán a legfontosabbat odaadó, az életüket áldozó emberekre.

Pap Eliza történész, a Konecsni György Helytörténeti Gyűjtemény vezetője beszédében arra emlékeztetett, hogy pontosan 100 év telt el azóta, hogy a magyar országgyűlés 1924-ben a hősök emléknapját, március 15-e és augusztus 20-a után a nemzeti ünnepek sorába emelte. – Ekképp fogalmazott a törvény: „A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottainak dicsőségére inden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot – mint a „hősök emlékünnepét” – a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.” – idézte a történész.

Több száz kiskunmajsai katona halt meg a háborúban

A jelenlegi kutatások és ismeretek szerint a Kiskunmajsáról besorozott katonák közül több mint 650-en vesztették életüket az első világháborúban, több katona földi maradványa ismeretlen harcmezőkön alussza örök álmát. – A világháború magyar mérlege minden tekintetben rendkívül súlyos volt, a háború öt éve alatt közel 4 millió magyar katona harcolt, amelyből több, mint 600 ezren elestek, a sebesültek és a hadifogságba esettek száma pedig meghaladta a 1,5 millió főt. Az elesett katonák egyharmada hagyott özvegyet maga után, az árvák száma pedig ettől jóval több volt – emlékeztetett a megemlékezésen Pap Eliza történész.

A megemlékező ünnepségen a Magyar Honvédség Dombay Miksa 4. Területvédelmi Ezred, 38. Területvédelmi Zászlóalj-díszelgő egysége és a MH Kiss József 86. Helikopter Dandár az MH Szolnok Légierő Zenekara, valamint a Tomori Pál Katolikus Gimnázium és Technikum diákjai működtek közre.

Az emlékművet megáldotta Vincze Attila plébános, a helyi katolikus egyház részéről és Kósa István református lelkész. Az ünnepség végén a város elöljáró, valamint a helyi civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet.