A hangosfilmek terjedésével újabb mozik nyíltak Kecskeméten

A múltat ezúttal is a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján idézzük fel. Korábbi írásainkban a Városi mozi megépítésének történetét, valamint magát az épületet és az első évek filmkínálatát mutattuk be. Most a hangosfilmek terjedését, illetve az Otthon mozi és az Árpád mozi első éveit tárjuk fel Gila János A vándormozitól a hírös filmig című könyve és Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában lévő képeslapjai segítségével.

Némafilmeket váltottak a hangosfilmek

A kezdeti némafilmek után az 1920-as években megjelentek a hangosfilmek. Eleinte voltak tiltakozások, de végül mindenki belátta, hogy ez elől kitérni nem lehet. 1930 novemberében lehetett arról olvasni, hogy a Városi mozit átalakítják, és alkalmassá teszik a hangosfilmek vetítésére. A készülék ára 22 ezer pengő volt. Komoly összeget költöttek az új gépház felépítésére, és tetemes kiadással járt a moziterem átalakítása is. Új, hangot áteresztő vetítővásznat építettek be, mert a két hatalmas hangszóró a vászon mögött nyert elhelyezést. Kecskemét a harmadik vidéki város volt, ahol fotocellás hangosfilm-készülékkel is játszhatott a mozi. A hangosmozi 1930. december 6-án tartotta megnyitó előadását.

Drámától a vígjátékokig

A következő években a hangosfilmek műsorkínálata igen nagy téma és műfaji gazdagságot mutatott. A legtöbb film a dráma, a vígjáték és az operettfilm kategóriájából került ki, de akadt több burleszk, színmű, kalandor, revü, vallásos, zenés és énekes film is. A növekvő mozilátogatottság is mutatta, hogy a kecskemétiek szerettek szórakozni. A XX. század elején sokan jártak a mostani Vasútpark területén épült Sétatéri Kioszkba is, melyhez a mozi közel volt. Így a két szórakozási lehetőséget összeköthették.

Nyitott az Otthon Mozi

1937 szintén fontos dátum a kecskeméti moziközönség körében. Ebben az évben nyílt meg a második mozi, az Otthon Mozi az Ipartestületi Otthonban. Dr. Hantz Jenőné még 1936-ban kért rá engedélyt a várostól, ám nem járt sikerrel, még úgy sem, hogy korábban a Belügyminisztériumtól már megszerezte a Kecskemétre érvényes mozgóképüzem-működtetési engedélyokiratot. Az egy évig tartó huzavona eredménye az lett, hogy a Belügyminisztérium a jogot végül az Otthon Mozi Kft.-re ruházta át. 1937. július végén megkezdődtek az átépítési munkálatok az Iparos Otthonban. Az épület külső képe alig változott, belülről viszont látványos átépítés zajlott. A költségek elérték a 60 ezer pengőt. A 450 fős moziról a következőket írták a korabeli lapok. „Az új mozi csinos és vonzó. A feljáró és a várócsarnok tágas, az ülőhelyek kényelmesek.”

Érkezett a harmadik mozi

A második mozi megnyitását biztató és reményt keltő jelként értékelték. A számítások bejöttek, hamarosan megkezdődött a harmadik mozi megnyitását előkészítő munka.

1938 márciusában már megírta az újság, hogy a város két mozija egy új versenytársat kap. A belügyminisztérium hivatalos leiratában közölte a kecskeméti rendőrkapitánysággal, hogy vitéz Kovács Lászlónak megadta az engedélyt a harmadik mozira. Az engedély téli és nyári mozi alapítására szólt. Tekintettel arra hogy a nyári mozi nem igényelt nagyobb építkezést, az Árpád Kertmozgó 1938. június 26- án megnyílt a Hosszú utca 22. szám alatt. A kerthelyiségben 300 kényelmes ülőhely várta a közönséget. 

Folytatjuk...