2024.05.25. 11:47
A városföldi Gazdafórum a felkészültséget és tájékozottságot segítette
2027-ig 2.900 milliárd forint keretösszegű agrár- és vidékfejlesztési támogatás áll rendelkezésre a Közös Agrárpolitika keretében. A támogatások fogadására készítették fel a gazdákat a városföldi Gazdafórumon. Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agrártámogatási rendszer aktualitásairól tartott előadást pénteken. Az eseményt szervező civil szervezetek pedig a Homokhátság és Városföldi tanyasi gazdálkodásának fontosságáról beszéltek.
A Gazdafórum nagyon jó példája volt az együttműködésekben rejlő közösségszervező, értékteremtő erőnek. A szervező civil szervezetek, a Kamra-túra Homokháti Gazdák Egyesülete és a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, valamint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat évtizedek óta dolgozik együtt a Homokhátság élhetőbbé tételéért, fejlődéséért és a tanyai életforma megkönnyítéséért, értékeinek megőrzéséért.
Bodor Zsuzsanna és Batiz Károly vidékfejlesztési szaktanácsadók, pályázati szakértők ingyenes konzultációs lehetőséget biztosítva gyakorlati tanácsokkal látták el a résztvevőket a gazdaságátadást, generációváltást, kisüzemeket, fiatal gazdákat, az állattartó telepek és kertészetek fejlesztését célzó pályázatokkal kapcsolatban.
Dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő a Mercedes-Benz gyár betelepülésének és az agráriumban bekövetkezett változások Városföldre gyakorolt hatásairól osztotta meg gondolatait.
Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete ügyvezetője a tanya értékeit bemutató vándorkiállításukat mutatta be, melyet a rendezvény során megtekinthettek a résztvevők.
Batiz Károly, a Kamra-túra Egyesület titkára az értékteremtő tanyai gazdaságokért 2024. május 28-án Bugacon szervezett konferenciájukra hívta fel a figyelmet. A Kamra-túra Egyesület homokhátsági kistermelői termékek kóstoltatásával népszerűsítette a helyi termék fogyasztás szokását.
Fotó: Beküldött fotó
Nagy öröm számomra, hogy a Gazdafórumnak Városföld adott otthont, hiszen a település az agráriumnak köszönheti a létét – fogalmazott Tóth Márta, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Bács-Kiskun megyei vidékfejlesztési szakértője, Városföld önkormányzati képviselője. A Kecskemét déli részén lévő Városföld volt az egyetlen puszta évszázadokkal ezelőtt, ahol a terület nagyobb része kötött talajú fekete föld (tarhonyásföld), vagy sűrű barna homok. Városföld pusztán már az 1780-as években létezett tanyás gazdálkodás. A város nagy tanyás külterületei 1950 után leszakadoztak, tanyaközpontokká, majd önálló községekké alakultak. Városföld 1952 óta önálló település. Napjainkban közel kétszáz mezőgazdasági vállalkozás és mintegy száz őstermelő tevékenykedik a településen.
Minden adott Városföldön ahhoz, hogy közös erővel, együttműködéssel barátságos, egymást elfogadó és befogadó, összetartó, összefogó, lokálpatrióta, a településünkhöz kötődő, azért tenni akaró, együttműködő közösséggé, otthonos, fejlődő településsé váljon – fogalmazott Tóth Márta.
