Évforduló

2024.04.10. 18:53

Tarjányi Ágoston díszpolgárra emlékeztek félegyházi tisztelői – galériával

Tarjányi Ágostonra, a város díszpolgárára, a kiskunfélegyházi 1956-os események egyik főszereplőjére, a népiskolai tanítóra, kántorra, énektanárra, karvezetőre, népdalgyűjtőre, cserkészvezetőre emlékeztek születésének 100. évfordulója alkalmából szülővárosában. Tisztelői, rokonai, ismerősei, barátai a Petőfi Sándor Városi Könyvtár udvarán, a díszpolgár emléktáblájánál gyűltek össze, hogy felelevenítsék gazdag életútját, munkásságát. A megemlékezésen közreműködött Kis Szilárd, Süveges Sándor és ifj. Süveges Sándor.

Vajda Piroska

Emlékezőbeszédet Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke mondott. A díszpolgárról megtudhatta a közönség, hogy már tanítóképzős korában aktívan bekapcsolódott a Sarlós Boldogasszony Templom hitéletébe. Hitvitákat vezetett, a búcsújárások egyik szervezője volt, a katolikus legényegylet tagjaként is tevékenykedett. A tanulás mellett felelősségteljes munkát is végzett, elsajátította a földművelés, állattenyésztés fontos munkálatait, aminek később nagy hasznát vette. A kántor-tanítói oklevél megszerzése után pályáját Tázláron kezdte. 1946-ban megnősült, feleségével Tarjányi Rozáliával öt gyermeket neveltek fel. Közülük négyen a megemlékezésen is részt vettek. 

Tarjányi Ágoston, megemlékezés, díszpolgár
Tarjányi Ágoston díszpolgárra emlékeztek félegyházi tisztelői 
Fotó: Vajda Piroska

Tarjányi Ágoston 1948-ban visszakerült Félegyházára, ahol több általános iskolában is tanított. Közben megszerezte az ének-zene tanári képesítést is, így zeneiskolában is tanított. Remek szervező volt, és e képességének nagy hasznát vette 1956 őszén. Részese lett a félegyházi forradalmi eseményeknek, választott pedagógus küldöttként részt vett az alakuló Ideiglenes Forradalmi Tanácsban, amelynek elnökévé választották. A feladata az volt, hogy – miután a tanácselnök lemondott és távozott – vezetésével szervezzék meg az állandó Forradalmi Tanácsot és Bizottságot, vezessék át véres összecsapások nélkül a várost a válságos napokon – részletezte Kapus Béláné. Hangsúlyozta, Tarjányi Ágoston minden tettét a városa, hazája iránti elkötelezettség, a mélységes humánum, az ember és Istenszeretet vezérelte.

A forradalom elfojtása után csak kisebb megszakításokkal taníthatott, mert a rendőrség többször elhurcolta, de a diákság megmozdulásaira és a lakosság felháborodására kiengedték. Később 1957. július 16-án letartóztatták, különböző börtönökben és a tököli internáló táborban tartották fogva politikai fogolyként. 1958 májusában helyezték szabadlábra, majd két év börtönre ítélték, melyet a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyott. Az ítélet végül amnesztia alá esett, de pedagógusi pályára többé nem léphetett. 

A sorozatos zaklatások, üldözések miatt családja védelmében kénytelen volt elhagyni szülővárosát. Családjával Szekszárdra költözött. Mezőgazdasági, majd magasépítési segédmunkásként dolgozott. Később, 1960-1994-ig a szekszárdi, belvárosi, később újvárosi templom kántora lett. Felnőtt énekkarokat szervezett és hitoktatói feladatokat is ellátott, cserkészcsapatot, táborokat szervezett. Rendkívül aktív életet élt. 

1991-ben a Magyar Cserkészszövetség díszjelvénnyel jutalmazták, ugyanebben az évben megkapta a „Hazáért és szabadságért: 1956” érmet. Szülővárosa sem feledkezett meg az '56-os elítéltről, akinek Kiskunfélegyháza Város Díszpolgári címet adományozott 1991-ben. A díszpolgári cím odaítélésével olyan ember nyert elégtételt, aki Kiskunfélegyházáért és a hazájáért tudott és mert tenni. Élete és munkássága példaértékű minden magyar számára – fogalmazott Kapus Béláné. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában