Gyöngyi László: A kommunisták csak rombolni, ölni és pusztítani tudtak – galériával

Magyarországon az első Orbán-kormány kezdeményezésére döntött 2000. június 13-án az Országgyűlés arról, hogy február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja legyen. – 1947-ben ezen a napon, először a kommunistákkal szemben kitartóan ellenálló Kovács Béla kisgazdapárti politikust, földművelésügyi minisztert, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet csapatok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő hozzávetőleg kilenc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szabadon engedése után pár évvel, 1959-ben 51 éves korában meghalt. Szobra az országház előtt áll – emelte ki Gyöngyi László, a Fidesz önkormányzati képviselője a helyi művelődési ház nagytermében tartott beszédében, miután a Városháza falánál Fülöp Róbert polgármester, Kuris István László alpolgármester, a Vári Szabó István Szakképző Iskola és Kollégium diákjai és tanárai és a megemlékezők megkoszorúzták a kommunista diktatúrák kiskunhalasi áldozatainak emléktábláját. Az emléktábla elhelyezéséről még 2019-ben döntött a képviselő-testület, azóta itt helyezik el a megemlékezés virágait és a mécseseket.

Gyöngyi László emlékeztetett: Kovács Béla letartóztatása az első állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. – A kisgazda képviselő önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, s jól jellemezte a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát. Kovács Béla sorsa egyfajta típuspéldája lett azoknak, akiket a ma kommunizmus áldozataként tarthatunk számon – hangoztatta az önkormányzati képviselő.

A politikus hangsúlyozta, hogy a kommunista diktatúrák áldozatait világszerte százmillióra becsülik, akiknek halála a kommunisták 20. századi működéséhez köthető. – Ez tízszerese Magyarország lakosságának. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg, lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínozta, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. A kommunizmus áldozatai közé tartozik számos ország lakossága, a keresztény egyházak, népek évezredes hagyományai, az emberi szellem méltóság, minden, amit az ember eddigi történelme során értékként felmutatott. A kommunisták csak rombolni, ölni és pusztítani tudtak. A szellemiségük pedig – más néven és módon ugyan, de – ugyanezt teszi ma is – fűzte hozzá.

A képviselő szerint a halasiak nem felejtik a kommunisták rémtetteit, és fontos, hogy a fiatalok is ismerjék a 20. századi diktatúrák szellemi eltévelyedéseit, és azzal az elhatározással nőjenek fel, hogy ez ne történhessen meg soha többé.

A megemlékezésen a Vári Szabó István Szakképző Iskola és Kollégium diákjai emlék műsorral tisztelegtek a kommunista diktatúrák áldozatai előtt. A tanulók, vers részletekkel, idézetekkel, valamint a korabeli kihallgató szobák világát idéző jelenettel emlékeztek. Az emlékműsor összeállításában és a diákok felkészítésében Rácz Fodorné Nagy Nikoletta és Nagy Bence a szakképző iskola oktatói működtek közre.