Február 2-án ünnepeljük a vizes élőhelyek világnapját

Tizennyolc alapító tagország 1971. február 2-án írta alá az iráni Ramsarban az egyik legrégebbi természetvédelmi nemzetközi megállapodást, amely a Ramsar-i egyezmény néven vált ismertté. A múlt század második felében a vizes területek nagy mértékű átalakításának és pusztulásának, valamint a vízimadárfajok eltűnésének felgyorsuló üteme nemzetközi összefogáshoz vezetett. Az 1971. február 2-án az iráni Ramsarban tartott nemzetközi találkozón 18 ország képviselője fogadta el az egyezmény szövegét, amely 1975. december 21-én lépett érvénybe – tette közzé a knp.hu oldalon a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

Tapodi Kálmán

Kis kárókatonák.

Forrás: KNPI

Az egyezmény több, mint fél évszázados története során az egyik legdinamikusabban fejlődő természetvédelmi megállapodásnak bizonyult, amelynek testületei fokozatosan szélesítették tevékenységi köreiket. Az egyezménnyel eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományoknak kívántak védelmet biztosítani, a tapasztalatok azonban hamar rávilágítottak arra a tényre, hogy az élőhelyek védelme önmagában nem elegendő – azt az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló fajok eltartására. A csatlakozó országoknak vállalniuk kell, hogy folyamatosan monitorozzák a területet és biztosítják az ott meglévő ökoszisztéma tartós fennmaradását. Továbbá fontos kritérium, hogy az adott ország szabályainak megfelelve természetvédelmi oltalom alá helyezzék az egyezmény alá vont területeket.

Magyarországon a vizes élőhelyekre a legnagyobb veszélyt a környező mezőgazdasági területekről bemosódó vegyszerek, a növekvő turizmus, a vízi sportok, a vízutánpótlás hiánya, valamint a túlzott halászat és nádkitermelés jelenti.

Hazánk 1979-ben csatlakozott az egyezményhez és számos területet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére. Az egyezmény összesen 29 magyarországi területet nevesít, ebből hat – Mártély, Felső-Kiskunsági szikes tavak, Pusztaszer, Kolon-tó, Csongrád-Bokrosi Sós-tó, Felső-Kiskunsági szikes puszták – a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található.