Az Arborétum fásítása a nyolcvanas évek végén kezdődött el

E heti múltidéző cikkünkben az Arborétum történetét tárjuk fel. Időutazásunkhoz most is a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent nosztalgia írásunkat vettük alapul, melynek forrása Dr. Gőbölös Antal Kecskeméti Arborétum című könyve volt. Az Arborétumról készült régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak. 

Mint arról a múlt heti múltidézésünkben már írtunk a Vízműdomb, a Milliomodik hektár erdő, a Szabadidőpark és az Arborétum kialakulásának története az 1960-as évekig nyúlik vissza. Ekkor kezdődött el Kecskeméten a zöldfelületi rendszer kialakítása. A város stratégiailag fontos északi határterületei azonban még a hetvenes évek elején nyitottak voltak. Ebben az időben felgyorsultak az erdőtelepítések. 1972-76 között a Szabadidőpark, 1975-ben a Milliomodik hektár Emlékerdő, 1976-1986 között a mesterséges tórendszer és a Vízműdomb készült el. Mindezek 500 hektáron pozitívan hatottak a város környezeti minőségére. Ezek után következett az Arborétum kialakítása, mely hosszú éveken át húzódott, de mára az ország egyik legszebb létesítménye.

Az Arborétum kialakulásának története szorosan kötődik dr. Gőbölös Antalhoz. A Kecskeméti Erdőfelügyelőség igazgatósága már 1979-ben felvetette egy arborétum létesítésének lehetőségét, de a munkák megkezdéséig hét évet kellett várni, többek között a tulajdon- és kezelői jog rendezése miatt. 

Az arborétum helyett a hatályos ÁRT értelmében egy normál erdőtelepítési program végrehajtása is elegendő lett volna. Gőbölös Antal vezetésével az erdészek kezdeményezték a sokkal nagyobb feladatot jelentő arborétum létesítését. A terület a TSZ kezelésében állt, kukorica föld volt, még 1986-ban is. Emellett a területen még illegális szemétlerakó is csúfoskodott. A terveket Mészöly Győző vezetésével Ván László és Gőbölös Antal készítette el. A kivitelezés kezdeti irányításában Ván László kiemelkedő munkát végzett. A kivitelezést a KEFAG Zrt. jogelődjei, Nyárjasi és a Juniperus Parkerdészet valósították meg.

A terület birtokbavétele is számos bonyodalmat hozott. Például a Kápolna-rét „kicserélése” a későbbi Quercétum (Tölgygyűjtemény) területével. A Kápolna-rét egyébként néhány év múlva, 1993-ban helyi védettséget kapott. Az ökológiailag igen értékes kiszáradó rét ősgyepét sikerült megmenteni. Külön hivatali eljárást igényelt az Arborétum területén elhelyezkedő, közútként nyilvántartott földutak átvétele, illetve kialakítása. Ez a III. Béla körút nyomvonalának végleges kijelölését követően oldódott meg. Akkoriban ugyanis még a Széchenyivárost és a hetényi utat csak földút kötötte össze (ma III. Béla körút).

A 62 hektáros területen az alapfásítás 1987 tavaszától 1989 őszéig tartott, majd 1990-1991 között jött létre a tölgygyűjtemény és a 25 hektár tájkert, Gyűjteményes kert. Eredetileg 1100 fajt telepítettek, de nem mind maradt meg, nem bírta az éghajlati és domborzati viszonyokat. Érdekessége, hogy a területen a legalacsonyabb tengerszint feletti magasság 116 méter, a legmagasabb 128 méter. 

Az erdészeknek meg kellett találni azokat a térszerkezeti területkialakításokat, amelyek a mezo-, de inkább a kedvezőbb mikroklíma megteremtésével lehetővé tették a gyűjteményes (intenzív) kert létrehozását. Ezt a célt szolgálta a véderdősáv, melyet követett a gyűjteményes kert területén a későbbi években ültetett egzóták védelmét szolgáló előállomány telepítése. Az Arborétum későbbi hármas területi tagozódása ezzel alakult ki: Véderdősáv, Gyűjteményes rész és 1990-1991. között a Tölgygyűjtemény (Quercétum).

Az Arborétum északi oldalán található Tölgygyűjtemény. Mellette a Véderdősáv, mely nemzetközileg is különleges, mozaikszerűen a mikrodomborzat és a talajfoltok figyelembevételével a nagy Alföld erdőállomány típusainak a gyűjteménye. A Gyűjteményes kert a déli részen helyezkedik el, a Mária kápolnától keletre, melyen számos bemutató ösvény segíti a tájékozódást. Két hektár terület az egyházé, az 1713-ban épült Mária Kápolna környéke, mely szervesen beékelődik az Arborétumba. Hosszú évek óta a KEFAG Zrt. Észak-Kiskunsági Erdészete végzi az Arborétum kezelését.

Az Arborétum Kecskemét város zöldövezeti rendszerének szerves részét képezi, javítja a város levegőjének tisztaságát, segíti a zajvédelmet, szélvédelmet és gazdagítja a természeti környezetet, növény- és állatvilágát.