Két év szünet után újra látogatható a börtönmúzeum Kiskunfélegyházán – galériával

Két év szünet után ismét látogatható a börtönmúzeum, immár új köntösben. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján elsőként Rosta Ferenc, alpolgármester mondott köszöntőt. Beszédében méltatta a Kárpát-medencét átfogó Magyar Géniusz Programot, amely összegyűjtötte a vidéki múzeumok legféltettebb kincseit, hogy egy nagyszabású vándorkiállítás keretében ország-világ elé tárja ezeket a műtárgyakat. Ez a program, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap indított el, azon túl, hogy felhívta a figyelmet a vidéken található kincsekre, jelentős anyagi támogatást, pályázati lehetőséget biztosított a vidéki múzeumok számára. Így nyílt lehetőség arra, hogy a Kiskun Múzeum hajdani börtönmúzeuma teljesen megújulhasson. Az 1950-2021-ig működő, a város jelentős turisztikai nevezetessége két éve zárta be kapuit és most jött el a pillanat, hogy megnyissuk az új koncepció alapján elkészült tárlatot – fogalmazott az alpolgármester.

Ódor János Gábor, a Kárpát-medence 129 vidéki múzeumát összefogó Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének elnöke elmondta, a szövetséget 2002-ben az egykori megyei múzeumok összefogásával hozták létre, azzal a céllal, hogy az ország kisebb múzeumai számára egyfajta szakmai érdekvédelmet nyújtson, hiszen közösek a feladataik és a problémáik is. Másik nem titkolt cél, hogy a muzeológia modern üzenetét eljuttassák a nagyközönséghez. Az elnök arról is beszélt, hogy 1902-ben alapították meg a Kiskun Múzeumot Kiskunfélegyházán. Majd hozzátette, az elmúlt 120 esztendőben az itt dolgozó szakemberek, az itt elkészült kiállítások méltán öregbítették a város hírét és letették a muzeológia térképére Kiskunfélegyházát. Ódor János Gábor abban bízik, hogy a most megnyíló kiállítás is hozzájárul ehhez a folyamathoz. 

A vidéki muzeológia érték

Dr. Végh Katalin, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének ügyvezetője elmondta, a most nyíló kiállítás a Géniusz Program keretében valósult meg. Hangsúlyozta, a Géniusz Programnak nagyon komoly üzenete van. Az a lényege, végre közösen tudnak fellépni a vidéki múzeumok. A vidéki muzeológia érték és ezt most meg tudták mutatni a program keretén belül.

A vidéki múzeumok, mint a félegyházi is, kulturális örökségünk tekintélyes részét őrzik. A sok milliós magyar műtárgyállomány nemcsak sok milliárd forintnyi és felbecsülhetetlen eszmei értéket képvisel, hanem kultúránk megismételhetetlen és pótolhatatlan lenyomata. A Géniusz Program célrendszere pedig maga a múzeum népszerűsítés. – Próbáltunk nagyot álmodni: a Kárpát-medencei múzeumok brandet akartuk meghonosítani és a kormányzat vidékfejlesztési céljaihoz kötődve, ahhoz kapcsolódva a vidék szerethetőségét muzeológiai eszközökkel támogatni. A programban a magyar tehetségeket, a hősöket saját eszközeinkkel, a muzeológiával próbáljuk a figyelem középpontjába állítani. Ezt zseniálisan fordították meg a Kiskun Múzeum munkatársai, akik zseniális csavarral, éppen az antigéniuszok, a bűnelkövetők kapcsán, lényegében a bűnözés és igazságszolgáltatás párhuzamára építve irányítják a figyelmet a magyar jogtörténet géniuszaira, magyar jogtudósok kiválóságaira – fogalmazott dr. Végh Katalin. 

A megújult tárlatot Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója ajánlotta vendégek figyelmébe. Megnyitóbeszédben felidézte, hogy két évvel ezelőtt adták be a pályázatot, két év alatt sikerült megvalósítani a kiállítás felújítását. Elmondta, az országos gyűjtemény 1950 óta van Kiskunfélegyházán az akkori kultuszminiszter jóváhagyásával. Azt is hozzátette, hogy 1942-ben lett az otthona a Kiskun Múzeumnak az egykori Kiskun Kerületi Kapitányság székháza, ahol a rab-ítélőszék is működött. Tehát nem véletlen, hogy 1950-ben az országos börtöngyűjtemény ide került. Az eredeti tárlat kimondottan a büntetésekre helyezte a hangsúlyt, hiszen büntető eszközökből állt a gyűjtemény. 

Új megközelítés

A Géniusz Program azonban egy olyan új megközelítést kínált nekünk, amire már nagyon régóta vártunk. A megújult kiállítás nem az előnyös és a szép oldalát mutatja be a magyar történelemnek, viszont nem a büntetések kegyetlenségére, a megtorlásra, a bűnösök eltiprására került a hangsúly, mint eddig, hanem a magyar történelem nagy jogalkotóira, reformereire, akik az egységes törvény előtt egyenlőségért, a megfelelő börtönviszonyokért és a munkáltatással való jóra nevelésért, a társadalomba való visszailleszkedésért és a bűnmegelőzésért küzdöttek, értek el eredményeket. A tárlat bemutatja, hogyan jutottunk el az egyéni bíráskodástól az egységes törvényi megfelelésig, a népünnepélynek számító kivégzésektől a munkáltatással való jóra nevelésig, szem előtt tartva azt, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét igazságossá, a büntetéseket pedig emberivé és tanítóvá tették, úgy hogy a bűn az bűn maradt és elítélendő – ismertette az igazgató.