Felavatták az Aranycsapat emlékművét Csólyospáloson – galériával

„A győztes csapatnak”. A Műhímző Kisipari Szövetkezet dolgozói ezt a feliratot és az 1953. november 25-én pályára lépő nemzeti csapat játékosainak neveit hímezték arra a zászlóra, ami az Aranycsapat elnevezésű vándorkiállításon is látható a csólyospálosi sportpálya öltözőépületében. A Puskás Intézet jóvoltából számos korabeli relikvia vendégeskedik a faluban, ahol szombaton, az egykori mérkőzés időpontjában, a híres Szepesi György-féle rádióközvetítés bejátszásával kezdődött az avatóünnepség. A szíveket mindmáig megdobogtató találkozó – aminek fél évvel későbbi budapesti visszavágóján 7-1-re nyertek Puskásék – az angolok jóvoltából  az „évszázad mérkőzése” néven került a futballtörténelembe.

A történelmi időket idézte a régi kerékpárok lelkes helybéli gyűjtője és istápolója Karászi György is, aki egy 1953-as Mátra biciklivel és korhű posztóöltözetben jelent meg az avatón. A londoni győzelemre emlékére november 25. lett a magyar labdarúgás napja, amiről Telek Máté, a helyi általános iskola fiatal tanítója Zelk Zoltán: Egy falusi futballpályán című versével emlékezett. 

– Sokszor megkaptam már a kérdést, hogy érdemes még az Aranycsapattal ennyit foglalkozni? Itt megkaptam a választ magamnak is. Ha Csólyospáloson így ápolják a hagyományát az Aranycsapatnak, akkor igenis érdemes, mert olyan identitást ad az embereknek, amit nagyon sokáig itt Magyarországon kiöltek belőlünk – mondta beszéde során Balogh Balázs, a Puskás Intézet igazgatója.

Bozsik Péter, az Aranycsapat legendás középpályása „Bozsik Cucu” fia arra is emlékeztetett, hogy ez a magyar válogatott olimpiai bajnok volt, megnyerte az Európa Kupát és az évek során felértékelődött a berni világbajnoki döntő ezüstérme is. – Olyan eredményeket tudhat maga mögött ez a csapat a négy éves veretlenségi sorozattal, ami a futballtörténelemben példátlan. Ezek a játékosok egy nehéz helyzetben lévő nemzetnek tudtak rendkívül sok örömöt okozni – fogalmazott a magyar válogatott volt szövetségi kapitánya.

– Amikor az évszázad mérkőzését lejátszották, Csólyospálosnak már akkor is volt futballcsapata és egyesületünk jövőre ünnepli a hetvenötödik születésnapját – sorolta Á. Fúrús János polgármester, aki maga is 41 éves koráig szerepelt a helyi focicsapatban. Az 1640 lelket számláló község vezetője arról is örömmel számolt be, hogy ma már 130 igazolt játékosa van a különböző korosztályokban a falusi sportegyesületnek, amely hat csapatot versenyeztet.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere emlékeztetett arra, hogy a Wembley stadionban aratott győzelemnek nem csak a sportvilágban volt történelmi jelentősége, hanem az egész magyar nemzet összetartozásában is. – 1953. november 25-én, a fájó trianoni elszakítottság után, ezen a napon újra együtt dobbant a magyar nemzet szíve. A magyar emberek lelkében akkor és ott megszűntek a határok és a Kárpát-medence újra egy testként lélegzett, egyként szurkolt, egyként ünnepelt – mondta az erdélyi városvezető.

 – hangsúlyozta köszöntője során Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője.

„Doktor Kopjafa” emlékjeleket is elrejtett az alkotáson

Lezsák Sándor beszéde során kiemelte, hogy a magyar foci újjászületéséhez kellenek az olyan megemlékezések, mint a csólyospálosi és nagyon kell  „Dr. Kopjafa”, azaz Balázs Antal értékteremtő munkája is. A 87 éves sepsiszentgyörgyi alkotó néhány titkot is elárult a tizennégy kopjafáról, melyek nem teljesen egyformák. A játékosok mellett kopjafát kapott az Aranycsapat szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv és Szepesi György rádióriporter, akitől a sikercsapat az elnevezését kapta. Az ő kopjafáik nem csúcsosak, hanem gömbformában végződnek. Budai II. László kopjafája pedig egy picivel több díszítést kapott a sok jó beadásért. Bozsik József kopjafáján pedig egy 101-es szám emlékeztet a válogatottságainak számára.