Szobrot állítottak Szent II. János Pál pápának Kecelen – galériával

Schindler János, a város korábbi polgármesterének kezdeményezésére adományokból, keceli családok felajánlásából gyűlt össze a pénz Szent II. János Pál pápa bronzszobrának állítására, amit vasárnap délelőtt a Pápai Himnusz elhangzása után Palkovics László a nyugalmazott polgármesterrel közösen leplezett le. A szobor Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész harmadik alkotása a településen.

– II. János Pál pápa egy sor rekordot megdöntött, ő volt az első olyan pápa, aki nem olasz volt, és aki a harmadik leghosszabb ideig volt hivatalba. A legfontosabb azonban, hogy az első olyan pápa volt, aki szláv nyelvterületen született. Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és a vallások közötti egyetértés segítése, aminek jegyében bocsánatot kért a római katolikus egyház korábbi bűneiért. Erkölcsi tanításait a konzervativizmus, az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a létező szocializmust és a kapitalizmust is, szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió Alkotmányában, és értelemszerűen a béke híve volt, számtalanszor felemelte a szavát a háborúk ellen – mondta szoboravató beszédében Palkovics László.

Annak, hogy Kecelen is szobrot állítottak a néhai egyházfőnek, több indoka is volt. – Egyrészt II. János Pál pápa volt az egyházi történelem első olyan pápája, aki Kelet-Európában született, és jelentős mértékben szerepet vállalt abban, hogy a közép-kelet-európai országok vérontás nélkül ismét önálló szabad államok lehessenek és a demokrácia útjára lépjenek vérontás nélkül. Másrészt a Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye érsekét II. János Pál pápa szentelte püspökké és ezért, amikor a helyi általános iskolát átvette a katolikus egyház, a szent pápáról nevezte el az iskolát – fejtette ki Palkovics László, aki arról is megemlékezett, hogy több mint száz utat tett külföldre II. János Pál pápa, aki nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa, ezért a világsajtó hamar el is nevezte utazó pápának. 

Aláhúzta: 1338 embert avatott boldoggá és 482 embert szentté. Boldoggá avatta többek között kalkuttai Teréz Anyát 2003-ban, a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy János lányát is, a legkeresztényibb királynőt. 2004-ben pedig boldoggá avatta IV. Károlyt.