Szablyavívást tanulnak a modern kori lovagok – galériával

A klasszikus magyar szablyavívás olyan nemzeti érték, amely méltó arra, hogy megőrizzük és tovább adjuk a fiatalabb generációknak – vallja Lajkó Gergely, néprajzkutató, aki szeptembertől két településen is szablyavívást tanít a gyerekeknek. Játékos foglalkozásai nem csupán a hagyományőrzésről, hanem a szabadidő hasznos eltöltéséről és a testmozgásról is. A szablyavívás jótékonyan hat a gyerekek szellemi, mentális fejlődésére, miközben történelmi, kulturális tudásukat gyarapítják, fejlesztik szociális készségeiket és erősítik a közösséghez tartozás érzését.

Vajda Piroska

Lajkó Gergely szablyavívó foglalkozásai nagyon népszerűek, lányok és fiúk, kisebbek és nagyobbak szívesen kipróbálták

Fotó: Vajda Piroska

A szablya a honfoglaló magyarok egyik legjelentősebb egyedi megjelenésű és harci használatú ősi fegyvere volt. A magyar szablyavívás hagyománya, a végvári vitézektől kezdve, a bajvívókon és huszárokon keresztül, egészen a modern kori sportvívókig, méltán egyedülálló a világon. Nem véletlenül választották a hungarikumok sorába.

Gergely egyelőre Kiskunfélegyházán és Jászszentlászlón tanít szablyavívást gyerekeknek, de hamarosan Kiskunmajsán is lehetőség lesz a magyar hagyományos fegyverrel való ismerkedésre.

Lajkó Gergely néprajzkutató számára fontos a hagyományőrzés, így a katonai hagyományőrzés is, ezért is jelentkezett a Történelmi Hadi Akadémia hadijáték instruktori képzésére. Mestere Zsolnai Gábor hagyományőrző, a Bajvívó Magyarok Hagyományőrző Egyesület alapítója volt. Tőle tanulta meg a szablyavívás technikáit, az alapvágások formáit, fajtáit, valamit olyan hadijátékokat, melyek során játékos formában taníthatja a gyerekeknek ezt a magyar hagyományt. Ezek a csatajátékok azon túl, hogy nagyon izgalmasak, sok mindenre észrevétlenül megtanítják a gyerekeket. Így például arra, hogy különböző korosztályú gyerekek, hogyan tudnak együttműködni. Ezek a játékok valódi közösséggé kovácsolják a foglalkozásokon résztvevő diákokat. Ugyanakkor nagyon intenzív sport, hiszen a gyerekek folyamatosan mozognak, koncentrálnak. A vívás fejleszti a reflexeiket, az állóképességüket. És ami nagyon fontos, hogy megtapasztalhatják milyen győzni és veszíteni, illetve tanulni a vereségből – sorolta Gergely, akitől azt is megtudtuk, hogy az edzések előtt rendszeresen tart rövid előadást a gyerekeknek a végvári idők fegyverzetéről, viseletéről és szokásairól is.

Elmondta, az iskolai foglalkozásokon a történelmi szablyák mintájára készült úgynevezett tanító szablyákat használnak, ami polifoammal borított, ezáltal puha és nem lehet vele sérülést okozni a másiknak. Bár ez az eszköz veszélytelen, mindig felhívja a gyerekek figyelmét arra, hogy ez mégiscsak egy fegyver, amivel tisztelettel kell bánni. Hozzátette, miután a gyerekek az alapokat megtanulták, fából készült szablyákat használnak majd, hogy érezzék a súlyát annak, hogy ez már nem játék. Ezzel nem püfölhetik egymás, hanem valóban vívni kell. Gergely hosszútávú terve, hogy ha már kellően megalapozott tudással rendelkeznek a tanítványai, akkor megfelelő védőfelszerelésben már, valódi fém szablyát is szeretnének használni.

Gergely nem titkolt célja egy hagyományőrző csapat létrehozása, melynek tagjaival harcászati bemutatókat is tartanának, akár lóháton ülve. Tervezi, hogy csatlakoznak majd az országos ostrom, vár- és csatajátékokhoz is.