Soltész Miklós: Kevesebben mondták vallásosnak magukat, de nem kell megijedni a számoktól – galériával

Dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő megnyitó beszédében kiemelte, hogy ezer év után is fontos a magyarságnak, hogy Szent István király felajánlotta az országot a Szűzanyának, hiszen a keresztény kultúra hozzájárul az európai értékek megőrzéséhez, melyben magyarságunk is fontos szerepet játszik. Kiemelte, hogy a jó értelemben vett konzervatív oldalnak a magyarság értékeinek megőrzése a célja, melyhez a konferencia is hozzáad.

Lévai Jánosné tanácsnok köszöntőjében a konferencia céljáról beszélt, melyek közül kiemelte, hogy minél többekkel ismertesse meg a kereszténység értékeit, valamint példát adjanak a fiatalok számára.

Az előadások sorát Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg Még mindig Mária országa vagyunk? címmel. Az államtitkár a népszámlálási adatokat értelmezte előadásában. 

A statisztika azt mutatja, hogy a római katolikus egyház tagjának 2011-ben 3,9 millió ember jelölte magát, addig tavaly ez 2,6 millió volt, és a református egyház híveinek számában is csökkenés mutatkozik: a 2011-es 1,2 millióról 928 ezerre esett a magát reformátusnak jelölők száma.

Soltész Miklós feltette a kérdést, hogy hová tűnt több százezer magát vallásosnak mondó ember? Hangsúlyozta, hogy nem kell megijedni a számoktól, hanem racionális választ kell adni rájuk. Mint fogalmazott, ez a csökkenés nem igazolt, hiszen a válaszadók 40 százaléka nem válaszolt a vallásra vonatkozó kérdésre. Ennek egyik oka, hogy erre nem volt kötelező válaszolni (emellett a nemzetiségre és az egészségügyi állapotra vonatkozóan sem volt kötelező a válaszadás). Példaként hozta fel a roma nemzetiségről szóló számokat, 2011-ben 309 ezer volt a magukat cigánynak vallók nagysága, míg tavaly 199 ezer, de a magyarországi németek és az ateisták száma is csökkent. 

Óvatosabbak az emberek az online kérdőívek kitöltésekor

Az államtitkár feltette a kérdést, hogy ez vajon hihető-e? Hozzátette, hogy az online kitöltés esetén az emberek sokkal nagyobb arányban ugrották át a nem kötelező kérdéseket, mint amikor kérdezőbiztosok vették fel az adatokat. Magyarázata szerint azért hagyták ki az emberek a vallásra vonatkozó kérdést, mert óvatosak, hiszen adataik informatikai módszerekkel összeköthető személyükkel. Mint fogalmazott, a korábbi személyes adatokkal kapcsolatos visszaélések esetében kiderül, hogy például a szabadkőművesek miként gyűjtenek adatokat és fordítják azokat az emberek ellen. Az államtitkár szerint a kitöltés hiányát indokolja még a háborús időszak, és emlékezzünk arra, hogy járt a zsidóság a náci uralom alatt, de a keresztények is a kommunisták regnálása idején. Magyarázata szerint ehhez járul a nyugati liberális diktatúra is, annak türelmetlensége a kereszténységgel szemben, majd más kutatások biztatóbb eredményeit idézte.

A lakosok kétharmada hisz Istenben

Egy reprezentatív felmérés szerint a magyarok 85 százaléka a tízparancsolat szerint szeretne élni. 83 százalék helyesli a keresztény ünnepek megtartását az iskolákban, valamint 62 százalék szerint a keresztény kultúra hatással van az emberek mindennapi életére. Egy európai felmérés szerint a magyar lakosság mintegy kétharmada hisz Istenben. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az egyházak iránt töretlen a lakosság bizalma. Ezt az is mutatja, hogy 2010 óta több mint kétszeresére nőtt az egyszázalékos felajánlások száma az egyházaknak, és közel 40 százalékos az egyházi jelenlét a szociális és gyermekvédelmi szférában.

A konferencián előadást tartott még Farkas István (Lupus) atya, dr. Csókay András idegsebész a sziámi ikrek szétválasztásának lelki tanulságairól, Földi-Kovács Andrea, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója, Zsuffa Tünde író, Földi László, a Védett Társadalom Alapítvány elnöke, Kápolnai Zsombor koordinátor és Nyeste Pál plébános.

A konferencia előtt szentmisét tartottak a Nagytemplomban, melyen közreműködött Sümegi Csaba kántor.