Mártírokat teremtett a császári hatalom Aradon – galériával

Október 6. a magyar történelem gyásznapja, ugyanakkor az a hatalom, amely 174 éve a forradalom és a szabadságharc leverésével a véres megtorlásokat elindította alaposan elszámította magát. Bár közel 17 évre önkényuralmat vezettek be, a Magyar Királyságban látható volt, hogy ez a rendszer így nem működik. Az 1867-es kiegyezés volt nem más, mint ennek a beismerése volt. Egyebek mellett erről is beszélt dr. Kedves Gyula egyetemi tanár, hadtörténész Kiskőrösön. 

Mint arról többször is beszámoltunk az évek során, minden évben egy-egy neves fővárosi történész tart ünnepi beszédet, a helyi Wattay-középiskola diákjainak emlékműsora után. Az Országgyűlési Múzeum szakmai igazgatója a tanulók megható műsora után közel száz ember előtt elevenítette fel a magyar történelem egyik legszebb időszakát, azt a forradalmat és szabadságharcot, amikor is, bár rövid időre, de megvalósult a történelmi összefogás idehaza a polgári átalakulás érdekében. 

1849. október 6-án végezték ki Batthyány Lajost, a magyar történelem első miniszterelnökét. Ez üzenet volt a magyar politikai vezetésnek, hogy nincs tovább, sőt felszámolja a császár Magyarország történelmi alkotmányát is. Az október 6-i aradi kivégzések pedig üzenet volt a katonai vezetésnek, hogy mindenféle katonai ellenállást véresen megtorol a rendszer. A kiegyezés után megváltozott a helyzet, felgyorsult a polgári átalakulás folyamata. Az aradi kivégzett tábornokokra ettől fogva emlékezik a magyarság minden évben október 6-án. 

Az ünnepség után dr. Kedves Gyula a múzeumban a magyar huszárságról szóló kiállítást nyitott meg. Az anyagokat Dobák Géza, dr. Hermann Róbert és Krámer Iván gyűjteményeiből állították össze.