Fülöp Róbert: A szabadságért a békés hétköznapokban is tenni kell – galériákkal

– Szinte az egész világ beleremegett és népek sora nézte néma csodálattal a magyarok bátorságát, amikor egy kis ország neki támadt a világ legnagyobb hadseregének, hogy megvédje a hazáját. A magyar nemzet újjászületett a forradalomban, 1956. október 23-án a hosszú, csendes félelemben és béketűrésben töltött idő után ősi erővel szakadt fel az életösztön a magyar népből – mondta Fülöp Róbert.

− A kommunistákról 1956 bebizonyította, hogy nemcsak az embereket csapták be, hanem önmagukat is, ugyanis azt hitték, hogy a magyar nemzet múltját teljesen el lehet törölni. Azt hitték, hogy egy nemzet egyszerűen feladja szabadságát, kultúráját, történelmét és hitét. Azt hitték, hogy egy homályos ideológia pótolhat szabadságot, közösséget és hagyományt. A magyarokat azonban nem ilyen fából faragták. 

Mi magyarok, ezt megtanultuk, és emiatt vagyunk ma itt Európa szívében, az ezeréves magyar államban − hangsúlyozta a városvezető.

Mint fogalmazott, ahogy 1956-nak, úgy a mai kornak is megvan a maga kihívása és döntenünk kell, felvesszük a kesztyűt vagy nem cselekszünk, de akkor unokáink joggal mondják majd ránk, gyávák voltatok. Fülöp Róbert beszédében kitért az Ukrajnában zajló háborúra, a Közel-Kelten folyó barbár mészárlásra, a Brüsszelben történt terrorcselekményekre, az Afrikában dúló polgárháborúkra és a forrongó Balkánra. Az előttünk álló évtizedet, a veszélyek, a bizonytalanságok és a háborúk korának nevezete, miközben fokozódó migrációs és inflációs nyomás nehezedik az országra.

– A küzdelem nem ismeretlen Kiskunhalason sem, a városunkat elárasztó migránsok, a világjárvány, az energiaválság, mindig kaptunk a nagyvilágból valami plusz feladatot, elfeledett ellenséget, de együtt összefogva ezeket mindig le tudtuk győzni. 1956 hőseire emlékezve, a harcokból erőt merítve, minden napot újra és újra meg kell nyerni – fűzte hozzá a polgármester.

Az 56-os forradalom eseményeit felidéző emlékműsort idén a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Dékáni Árpád Technikum tanárai és a diákok állították össze és adták elő, majd a megemlékezők a város főterén álló, az 56-os kopjafához vonultak, ahol koszorúkat, virágokat és mécseseket helyeztek el az emlékmű talapzatán.

A megemlékezés ezt követően az alsóvárosi római katolikus temetőben, Nagy Szeder István sírjánál folytatódott, aki az 56-os kiskunhalasi események egyik kiemelkedő alakja volt, és akinek tevékenységéről Pajor Kálmán, a helyi 56-os Emlékbizottság elnöke tartott emlékbeszédet, majd megkoszorúzták a síremléket.

A városi megemlékezések november 1-jén folytatódnak 16 órai kezdettel a városháza mellett, Nagy Szeder István szobránál, ahol Zsembera Árpád helytörténeti kutató mond emlékbeszédet, a Szilády Áron Református Gimnázium tanulói működnek közre. A  megemlékezések november 4-én a forradalmi lobogó ünnepélyes levonásával zárulnak majd, amikor Bocskorás Bertalan református lelkész mond emlékbeszédet a főtéri 56-os kopjafánál.