2023.10.27. 13:50
Az ország minden tájról jönnek ONI-s öregdiákok a találkozóra
Több év kihagyás után, november 4-én Kecskeméten újra megrendezik az Ország Nevelő Intézet öregdiák találkozóját. Mintegy 150 egykori ONI-s tanuló és pedagógus jön össze nosztalgiázni, hogy felelevenítse az évtizedekkel ezelőtti emlékeit.
Faragó György ONI-s öregdiák, a találkozó főszervezője
– Ma már nem sokan tudják, hogy mi is volt az az ONI? Mesélne róla? – kértük Faragó György főszervezőt, aki budapesti gyermekként negyedik osztálytól, 1968-72-ig lakott az Országos Nevelő Intézetben.
– Kecskeméten az 1950-es években a régi árvaház helyén alapították meg az Országos Nevelő Intézetet. A mai Kocsis középiskola épületében működött az 1980-as évek elejéig. Leginkább az ONI név maradt fenn, de 1972/73-as tanévtől Országos Pedagógiai Gyermekotthon néven működött. Évtizedeken át hazánk elit iskolái között tartották számon, elsősorban az ország különböző pontjairól neves pedagógusok, elismert orvosok gyermekei járhattak oda, de egy-egy árva is bekerülhetett. Egyszerre mintegy 300-an laktunk az intézetben. A lányok valamivel többen voltak.
– Szerette az iskolát?
– Nagyon büszkék voltunk arra, hogy ONI-sok vagyunk. Egyenruhánk is volt, melyet nagyon büszkén viseltünk egész nap. A fiúk öltönyben, a lányok kosztümben jártak. A tanóra idejére köpenyt vettünk rá. Kimenőre azonban mindig egyenruhát vettünk. Később, amikor én már végeztem, tudom, hogy az utolsó évekre előkerült a civil ruha.
– Ezek szerint ez egy országos beiskolázású iskola volt, kollégiummal?
– Igen. Az épület alsó szintjén alakították ki az osztályokat, a felső szinten pedig a lakószobákat. Mint tanulók a Zója Utcai Általános Iskolába jártunk kecskeméti gyerekekkel, tanóra után viszont ONI-s diákok voltunk. A mellettünk levő intézménybe, mely a mai Szent Imre iskola, a Kecskeméten élő szovjet katonatisztek gyerekei jártak iskolába.
– A mostani ONI-s találkozó nem az első. Mikor jöttek össze először?
– Egy-két régi iskolatárssal tartottam folyamatosan a kapcsolatot. A 2000-es évek elején a Facebook elődje, az iwiw időszakában azonban nagyon sokan egymásra találtunk. Kialakult egy ONI-s közösség a digitális térben. Ennek sikerét látva 2007-en megszerveztem az első személyes ONI összejövetelt Kecskeméten. Az ország minden pontjáról mintegy 180-an jöttünk össze.
– Ezek szerint lett folytatása.
– Valóban, tíz évvel később, 2017-ben 130-an találkoztunk. Ez is nagyon jó hangulatban telt el. 2020-ra terveztük be a következőt, de a járvány közbeszólt. Így most tartjuk meg a 3. ONI-s találkozót. Az előzetes jelentkezés alapján 140-en biztosan leszünk!
– A régi iskolában jönnek össze?
– Igen, a Kocsis középiskola igazgatója, Juhász István házigazdaként nagy szeretettel fogad minket, ingyenesen rendelkezésünkre bocsájtja a dísztermet, mely rendkívül kedves gesztus tőle. A találkozó egy batyus buli lesz, ahol nem az étel és ital, hanem a nosztalgia kap főszerepet.
– Mely évfolyamokat képviselik?
– Mindegyiket. Az 1950-es évektől a 1980-as évekig minden korosztály képviselteti magát. Így lesznek 80+-os és 50+-os öregdiákok egyaránt. A legidősebb, aki visszajelzett egy 88 éves hölgy. A közös bennünk, hogy büszkék vagyunk rá, ONI-sok voltunk és vagyunk! Akik egy évfolyamra jártak, sokszor lelki testvérként gondolnak egymásra. Én magam is mai napig jó kapcsolatot ápolok iskolatársaimmal, sőt olyanokkal is, akik nem ONI-sok voltak, de Zójásként osztálytársak voltunk.
– Tanárokat is várnak?
– Bízunk benne, hogy igen. Sajnos már nem sokan élnek közülük, de van, aki bejelentkezett. A nevelőtanáraink közül többen a Zója iskola pedagógusai is voltak.
– Egyébként is tartják a kapcsolatot?
– A közösségi médiának köszönhetően többen folyamatos kapcsolatban állunk. Van saját Facebook-csoportunk, ahol rengeteg régi fotót megosztunk, melyből már a Petőfi Népe és Baon.hu olvasói is kaphattak ízelítőt az elmúlt hetekben.
