Hősök

2023.10.03. 14:58

A kommunizmus magyar áldozatainak emlékére állítottak keresztet Tompán – galériával

A kommunizmus magyar áldozatainak emlékére állítottak keresztet Tompán. Beliczay István arany-, gyémánt- és vasdiplomás nyugalmazott erdőmérnök kezdeményezte az emlékkereszt állítását. Saját erdőterületét ajánlotta fel a tompai önkormányzatnak, ahol a keresztet felállították. Hozdik Zsolt esperes-plébános áldotta meg és szentelte fel a keresztet. Az ünnepségen külön is megemlékeztek a 65 éve kivégzett jánoshalmi dr. Szobonya Zoltán vértanúról, aki védőügyvédként állt a kisemmizettek, a kitelepítésre ítéltek, a kuláklistára kerültek mellé.

Pozsgai Ákos

Kunbaracsról érkezett az emlékkereszt Tompára

Fotó: Pozsgai Ákos

Beliczay István szülővárosából, Kunbaracsról érkezett az emlékkereszt, egy ott kivágott fából faragták ki, a talapzatát pedig a tompai önkormányzat segítségével készítették el. A talapzaton gránit emléktáblák hirdetik a kommunizmus áldozatait.

– Emlékezni jöttünk össze, emlékezni kell a múltra, a téves eszmére, az ördögizmusra azért, hogy hasonló borzalmak ne történjenek meg, a nemzet, az emberiség életében. A fiatalok nehezen tudják elképzelni a kommunizmus rémtetteit, a keresztényellenes, rémes eszméit – mondta megemlékezésében Beliczay István nyugalmazott erdőmérnök. A kommunizmus magyar áldozatairól szólva a tragikus sorsú dr. Szobonya Zoltán jánoshalmi vértanúról külön is említést tett, akinek a neve a keresztfán is látható.

Szobonya Zoltán igyekezett mindent megtenni azokért, akik a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett rendszer megalázottjai, áldozatai lettek. Védőügyvédként állt a kisemmizettek, a kitelepítésre ítéltek, a kuláklistára kerültek mellé. A hatalom nem kímélte, 1952 júniusában letartóztatták, majd 1953-ban visszatérhetett családjához, és folytathatta ügyvédi munkáját. 1956. október 23-a Jánoshalmán érte, ahol számára a forradalom letartóztatással kezdődött. A település kommunista vezetői úgy vélték, hogy jobb, ha a korábbi községi bíróval együtt letartóztatják és a laktanya fogdájába zárják. A település lakói azonban másként látták a helyzetet. 

Kiszabadították a letartóztatottakat, és dr. Szobonya Zoltán a megalakult Forradalmi Bizottság titkára lett. 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás azonban könyörtelen volt, és a megtorlók vért kívántak jelképesen és ténylegesen is. Így vált a nép ellenségévé és az eltaposott forradalom és szabadságharc vértanújává dr. Szobonya Zoltán, Jánoshalma és Mélykút lakosainak megbecsült ügyvédje. 1957 szeptemberében Kecskeméten bíróság elé állították és koholt vádak alapján halálra ítélték, az ítéletet egy évvel később a Legfelsőbb Bíróság megerősítette. Az 1958. szeptember 29-én kora reggel az ítéletet végrehajtva felakasztották.

– A kommunista diktatúra működtetői mindent elkövettek a társadalom minél teljesebb körű ellenőrzése érdekében, ám ezekben az években is akadtak, akik a hatalmi önkénnyel szembe szegülő bátor magatartásukkal a helytállás maradandó példáit mutatták fel. Az ember gyakran kerül válaszút elé. Vannak előttünk példaképek, akik a válaszúthoz érve nem a könnyebnek ígérkező irányban haladtak tovább – mondta beszédében Véh László polgármester. Hozzátette: „Értünk, a mi jövőnkért küzdöttek és áldozták életüket, szabadságukat. Az életáldozat mindig nehezen érhető, főképp, ha az tudatos életáldozat, amelyhez a kommunista diktatúra elleni harcban felfoghatatlan hűség és hősiesség szükségeltetett.”

A megemlékezésen, amelyen jelen voltak Szobonya Zoltán leszármazottjai és a diktatúra néhány túlélője is, Vesztergán Miklós tárogatóművész működött közre, valamint Farkas Liliána, a Kecskeméti Bólyai János Gimnázium 12. osztályos tanulója szavalta el Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. A megemlékezés végén a résztvevők a Szózat után a Székely Himnuszt is közösen énekelték el.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában