Ragasztós csapdába ragadt egy fehértorkú denevér Kecskeméten – videóval

 „Néhány nappal ezelőtt lakossági bejelentést kaptunk Kecskemétről, amelyben egy ragasztós csapdába ragadt, de még életben lévő denevér kiszabadításával kapcsolatban kérték a segítségünket. Kollégáink a helyszínen szembesültek azzal, hogy egy országosan is ritka fehértorkú denevér (Vespertiolio murinus) került szorult helyzetbe. Miután sikerült úgy kiszabadítani az állatot a ragasztóból, hogy ne sérüljenek a bőrvitorlái, egyeztettünk a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjának szakembereivel és eltávolítottuk az állat testére került ragasztó maradékát is. Enni és inni adtunk neki, majd azután, hogy megbizonyosodtunk arról, hogy jól van és önállóan is képes folytatni az életét, a csapdába kerülés helyéhez közel, de egy számára alkalmas és biztonságos területen, szabadon engedtük.” – számolt be az esetről a knp.hu oldalon a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.

A fehértorkú denevér Magyarországon ritka, szórványos előfordulású állat. Az országnak számos részéről előkerült már, sík és hegyvidéki területekről egyaránt, de többnyire csak magányos egyedeivel találkoztak a szakemberek. Csak egyetlen, hímekből álló kolóniája ismert a Mátrából és egy közel 200 példányos kölykező kolóniája pedig a Zemplénből. A Kiskunságban és azon belül Kecskeméten is ismert a fehértorkú denevérek előfordulása, mivel a denevér-faunisztikai felméréseink során időről időre kimutatható az állatok jelenléte. És bár az évente legfeljebb csak néhány példányra vonatkozó észlelések elsősorban az őszi időszakra szorítkoznak, a faj kecskeméti szaporodására is van bizonyíték, hiszen 2019-ben szintén lakossági megkeresésnek köszönhetően egy bajba került kölyök példány jutott el munkatársainkhoz. Ezt az állatot a szakemberek sikeresen felnevelték és szabadon is bocsátották – olvasható az Enyedi Róbert, zoológiai referens által közzétett írásban.

A szakember többi között arról is beszámolt, hogy a denevérek természetes élettere egyre fogy, ezért sok faj arra kényszerül, hogy alkalmazkodjon az urbánus környezethez. Így a Magyarországon előforduló 28 denevérfaj közül 24 legalább részben épületlakó. Ennek eredményeként a konfliktushelyzetek száma is nagy, jóllehet a velük szemben felmerülő aggályok általában alaptalanok és az ismerethiánynak köszönhetők. Sőt, ezekről a rovarevő állatokról elmondható, hogy az emberek számára is jelentős hasznot hajtanak, hiszen a táplálékspektrumukban számunkra káros rovarok is előfordulnak, márpedig egy-egy denevér egyetlen nyári éjszaka alatt akár 1000 ízeltlábút is elfogyaszthat.

A búvó- és szaporodóhelyek fogyatkozása, a táplálékbázist jelentő rovarok egyedszámának csökkenése vagy éppen a klímaváltozás káros hatásai azt eredményezték, hogy a legtöbb denevérfaj állományai jelentős veszteségeken mennek keresztül. Ezért a hazánkban előforduló denevérfajok mindegyike védett vagy fokozottan védett.