Kecskemét

2023.09.10. 19:50

Egykoron a földrengés is megrongálta a leányiskolát

Hosszú évtizedek óta Kecskemét egyik meghatározó oktatási intézménye a Zrínyi Ilona Általános Iskola. Története 148 évre tekint vissza, ám mai helyén, éppen 123 éve működik. Az egykori polgári leányiskola Pásthy Károly igazgatóval kezdte meg az oktatást 1875 októberében.

Sebestyén Hajnalka

Az iskola a mai helyére a századfordulón, 1899/1900-as tanévben költözött

Fotó: Sebestyén Imre hagyatéka

E heti múltidéző cikkünkben a 19. század végére, 20. század elejére kalauzolnánk el Olvasóinkat. A Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján mutatjuk be a Zrínyi Ilona Általános Iskola történetét. A neves oktatási intézményről számos képeslap található Sebestyén Imre kecskeméti képeslevelezőlap-gyűjtő ritkaságait is rejtő hagyatékában. 

Az iskola történetét jubileumi évkönyvbe is foglalták 2000-ben, melyet az intézmény jelenlegi helyére való költözés 100. évfordulójára adtak ki. 

A Polgári Leányiskola 1875. október 15-én két osztállyal kezdte meg működését a református egyház Koháry utcai házában. Az első osztályba 25, a másodikba 24 leány iratkozott be. 

„125 év nagy idő, de még nagyobb a fejlődés útja, amelyet ez az iskola megtett. Munkája a Koháry utca két bérhelyiségben, 3 pedagógussal, 49 tanulóval, szegényes felszereléssel kezdődik. A következő évben már költözik, átvonul a város által átengedett Csányi utcai épületbe, amelyet szintén évről évre bővíteni kell. Pontosan a századfordulókor, 1899/1900-ban költözik ma is használt hajlékába.” – olvasható az évkönyvben. 

Pásthy Károly igazgató Irányelvek a nőnevelésben című tanulmányában összefoglalja a leányiskola megalapításának célját. Abban az időben azért volt fontos az elemi oktatást meghaladó céloknak a nőnevelés terén való alkalmazását hangsúlyozni, mert a nők magasabb szintű oktatására itt addig csak kísérleteknek nevezhető próbálkozások voltak. 

Fotó: Sebestyén Imre hagyatéka

Az intézmény évről évre szűknek bizonyult, bővítették többször, de a végleges megoldás Kada Elek polgármestersége idején oldódott meg. A századfordulón toldozgatás helyett egészen új épületet kapott az iskola. Először a mostani Cifrapalota helyére tervezték az építkezést, de Kada Elek a későbbi bővítési lehetőségekre is gondolva, az új színház mögötti telek beépítését javasolta, ahol végül is felépült az iskola, és a mai napig működik. 

1898. augusztus 16-án kezdték meg az épület alapozását, 1899. augusztus 10-ére elkészült. Az épület, a belső közfalak átépítésétől és a felszerelésektől eltekintve, ma is az eredeti formájában áll. 

Érdekesség, hogy a színház, a városháza után ebben a középületben volt először villanyvilágítás. A kor legmodernebb vasállványos Feiwel padokkal szerelték fel a tantermeket. Az iskola még hosszú éveken át, amíg a felekezetek középiskoláig meg nem nyíltak, a város elit leányiskolájának számított.

 A földszinten az elemi iskola 4 osztálya, az emeleten pedig a polgári osztályok kaptak helyet.

Fontosabb tantárgyak voltak az első 10 évben: hit és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv, történelem, földrajz, számtan és mértan, természetrajz, természet és vegytan, egészségtan, gazdaságtan (háztartástan), ének, szépírás, kézimunka, testgyakorlás.

Sajnos az 1911 júliusi földrengés a polgári leányiskolában is kárt okozott. Az épület egyik szárnyának tűzfala ledőlt, a közfalak megrepedtek, néhol még a főfalak is. Szerencsére éjszaka, a nyári szünetben történt a földrengés, így emberélet nem volt veszélyben. Az épületet néhány hónap alatt helyreállították, így a következő tanév, kicsit megkésve, októberben indulhatott el.

Az első világháború szintén kizökkentette az iskolát a mindennapi életből. 1914 augusztusától tartalék hadikórházként működött. Az oktatást ideiglenesen a református kollégiumba költöztették át, a kézimunkaórán a katonáknak kötöttek meleg holmikat. A Polgári leányiskolások végül 1919 áprilisában költözhettek vissza. Az 1921/22-es tanév volt az első olyan, amelyet a háború után először nem akadályozta semmi. Az előző években előfordult a hosszabb ideig tartó szénszünet, mely alatt a tanítás szünetelt. 

1928-ban az intézménynek engedélyezték a Pásthy név felvételét, a neve Pásthy Károly Állami Polgári Leányiskola lett. 1942/43-as tanévben az iskola helyiségeit a Vöröskereszt vette igénybe hadikórháznak. 1943-ban néhány napig német katonákat is elszállásoltak. Ezután ismét akadozott a tanítás, mely végül a város felszabadulása után 1944 decemberében kezdődhetett el ismét. 

1948/49-es tanévben az államosítás során a polgári 1-4. osztályát megszüntették és 8 osztályos általános iskolává alakították át. Új nevet vett fel: Polgári Leányiskola és Belterületi Állami Általános Iskola. Néhány évvel később, az 1953/54-es tanévben kapta meg mai nevét, a Zrínyi Ilonát. Az 1961/62-es tanévben pedig megkezdődött a koedukációs oktatás.

Napjainkban is a város népszerű általános iskolái közé tartozik. 



 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában