Külföld után Madarasra települt művészek alkotásaiból nyílt kiállítás – galériával

Burkus József Nívó díjas festő jelenleg a fehér korszakban van, több fehér kompozíciót is megcsodálhat az érdeklődő a helyszínen. 

– A fehérhez el kell jutni, nem lehet csak úgy használni mint színt – Tóth Menyhért festőt idézte lapunknak az alkotó. Hozzátette: lehet, hogy eljutottam valahová, nem tudom. A fehérekkel meg a vonalakkal variálok – fogalmazott Burkus József. Hangsúlyozta, hogy ő egy hívő ember, hisz a sorsban és az isteni vezetésben, nem hisz a véletlenekben. A sors ide rendelte Madarasra, ahol befogadóak, nyitottak az emberek, úgy tűnik, hogy hosszú távon is komfortosan érezhetik magunkat. 

– mondta Burkus József. 

A tárlaton B. Szűcs Ágnes képző- és iparművész munkáit is megnézheti az érdeklődő. Ő főleg tűzzománc képeket készít, de emellett fest és különleges zománcékszerek is kikerülnek a keze alól. Munkái az organikus világ formáiból összetett művészeti minőség. Olyan képek, amelyeken fellelhetők a falevelek, a gombák, a mohák, az erdő beszűrődő fényei sajátos átiratban, már-már elrugaszkodva a konkrét figurális ábrázolástól.

Mindig tesz bele valamilyen vizuális kapaszkodót, hogy a kevésbé vájt szemű és fülű nézőközönséghez is eljussanak azok az üzenetek, amik a természet nélkülözhetetlenségéről szólnak, ami az Isten mindenütt jelenvaló valóságáról szól. Egy sajátos panteizmus művészi átiratai a képek.

B. Szűcs Ágnes meggyőződése, hogy az alkotásaikat Istentől kapják és a lelkük egy kis darabja található minden egyes festményben. Ha egy festményük elkel vagy egy kiállítás miatt elhozták otthonról őket, hiányoznak az alkotóknak. A művésznő kiemelte, hogy minden festménnyel szeretnének az embereknek is átadni magukból egy kis darabkát.

– tette hozzá B. Szűcs Ágnes.

B. Szűcs Ágnes képző- és iparművészről Balla Csaba méltatásában kiemelte, hogy gyermekkorától rajong a természetért, a növényekért, az állatokért, ami meghatározta egy életre a világhoz való viszonyát.

Alkotói pályája nem itthon kezdődött, hanem az Amerikai Egyesült Államokban. Itthon pályakezdőnek számít, első bemutatkozása 2018-ben Kecskeméten, a Kápolna Galériában volt, ahol zománcékszereit és képeit láthatták.

– Munkái utazások az emberi psziché mélységeibe, a hit antigravitált, végtelenbe foszló, rendkívül részletgazdag útjain. Motívumai sokszor ugranak ki a síkból, hogy még fokozottabb hatást keltsenek. A művésznő szakmai múltja még nem vetekedhet a már befutott mesterekével, de munkái valódi tehetségről, tiszta művészeti értékről győznek meg bennünket – fogalmazott méltatásában Balla Csaba.

Burkus József festőművész tulajdonképpen egész életében írt és festett, íróneve: Malárburk József. Eddig több mint hatvan egyéni és csoportos kiállítást rendezett, három kontinens előkelő kiállító helyein. Debrecenben 1990-ben, a képzőművészeti munkásságáért Nívó díjban részesült. A Magyar Nemzeti Bank Hold utcai irodaháza ebben az időben vásárolt tőle alkotásokat. 1992-ben Svájcba költözött, először Baselba majd Zürichbe, Horgenbe, ahol megnyitotta a Barke nevű saját galériáját, ami helyet adott a kortárs alkotók bemutatkozásának is. Svájcban rendszeresen szerepelt kiállításaival. Közintézetek, bankok vásároltak a munkáiból. 

1997-ben az Egyesült Államokban, Floridában, Boca Ratonban telepedtek le. Itt az egyik előkelő galéria, az Addison kötött vele szerződést, ami promóciót és az értékesítés kizárólagosságát jelentette. Ezzel bekerült az amerikai kortárs művészet vérkeringésébe. 2007-ben a kecskeméti Cifrapalota képtárában, Habsburg György rendkívüli és meghatalmazott nagykövet a családi képtárába gyermekeiről portrékat rendelt tőle. A Habsburgok történelmi és rivális grófi családja, a Károlyiék képtárukba szintén rendeltek tőle családi portrékat. 2008-ban az Európai Parlament felkérte, hogy rendezzen ott kiállítást és képviselje Magyarországot. 2014-ben jelent meg a Szárnyak, vérerek, gyökerek című szépirodalmi versprózája. Az első könyvbemutatója a legendás budapesti Írók Boltjában volt, ahol a legnevesebb színészek mutatták be az írásait.