Ha május 1., akkor sör, virsli és mustár

A magyarok asztaláról nem hiányozhat karácsonykor a hal, húsvétkor a füstölt húsok és a kocsonya kerülnek előtérbe, a virsli pedig a szilveszter és a munka ünnepének elmaradhatatlan étke. Hogy miként alakultak ki mifelénk ezek az étkezési szokások, ezúttal nem firtatnánk, ám a majálisok közeledtén elgondolkodtató, hogy mennyire pénztárcakímélő a sör-virsli-mustár kombó.

Tapodi Kálmán

Illusztráció

Fotó: Németh András Péter

Korántsem teljes termékmustránk során ismertebb áruházláncok polcain is szétnéztünk, ahol igencsak sokféle termékből lehet válogatni. A húspépekkel töltött belek nem mindegyike virsli, mert ezt a titulust csak azok a termékek viselhetik, amelyek minimális hústartalma ötvenegy százalék. A fogyasztó számára ellenőrizhetetlen ez a mennyiség, mint ahogyan egy-egy termék fehérje-, víz-, zsír-, só- vagy éppen nitrit tartalma. A csomagolásokon ugyan minden összetevőt feltüntetnek, de annak elolvasásához nagyító is kell.

Az egyik prémium kategóriás virslinél tizenhat összetevőt soroltak fel, a sertés bőrkepéptől, a sertés- és marhús nyesedéken át a fűszerekig. Utóbbiak csak gyűjtőnéven vannak említve, kivéve a mustárt. Az átlagfogyasztót mindezek aligha érdeklik, csak úgy, mint emulgeálószerek, stabilizátorok, antioxidánsok, tartósítószerek, színezékek és ízfokozók mennyisége sem, de ha valaki kíváncsi rá, akkor megtudhatja az apróbetűs részből, hogy mit eszik.

Az viszont a virslik iránti bizalmat erősítheti, hogy egy ellenőrzés során kiderült, hogy a vizsgált termékeken nem volt kifogásolni való és a „gluténmentes” feliratú virslik mind gluténmentesek voltak.

A fogyasztók számára azonban csak két dolog fontos: az ár és az íz. Az egyik már a pénztárnál, míg a másik csak a kóstolásnál derül ki. Amúgy a virslit sokak szerint nem is kell főzni, mert a bélbe töltött masszát a húsüzemekben már hőkezelik – azaz főzik, némelyiket füstölik is –, így csak melegíteni kell, de hidegen is fogyasztható.

Visszatérve a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepéhez – amikor munkaszünettel emlékeznek a munkára –, megállapítható, hogy hazánkban nincs május 1. sör és virsli nélkül. Mint már említettük: nem mindegyik virsliszerű végtermék nevezhető virslinek. Ilyen volt például az egyik hűtőpolc alsó régiójában fellelt pépes „pálca”, ami nem virsli, de legalább olcsó, 1 kilogramm mindösszesen 1200 forint. A baromfihúst is tartalmazó virslik kilónkénti ára 950 forint körül mozog, de a sertéshús alapanyagúért már közel 2 ezer forintot kell fizetni. A hazai gyártású roppanós virslik átlagosan 3 ezer forintba kerülnek kilónként, de juhbélben már közel 4 ezer az áruk, éppen annyi, mint egy hasonló típusú, osztrák terméknek. Frankfurti virsliket 2600 Ft/kilogramm körüli áron láttunk a hűtőpultokban.

A virsli mellé mustár is dukál, melyekből szintén bőséges a kínálat, fajtában és kiszerelésben is. A legismertebb hazai márkákból már 500–650 forintért is lehet vásárolni, de az egyik népszerű francia termék már jóval többe kerül, akárcsak egy német cég mustárja, amelyért már 1900 forintot kérnek kisüvegenként.

Majálisok slágere a felnőtteknél a csapolt sör, de ilyesmit nem mérnek az áruházakban, így maradtak mustrára a dobozos, üveges és különböző ízesítésű árpalevek, amikből szintén széles a választék. Az alacsonyabb alkoholtartalmú söröktől kezdve a kézműves sörökig minden kapható. A 0,5 literes dobozos sörök olcsóbbjai 300–350 forintot körül kezdődnek, de a 0,33 literes kézműves sörök már 500–650 forintba kerülnek.

Szóval minden csak ízlés és pénztárca függvénye, de éljen május elseje, „énekszó és tánc köszöntse!”