A jászkun önmegváltásra emlékeztek Lajosmizsén – galériával

Az önkormányzat nevében Horváth Sándor, az önkormányzati hivatal munkatársa idézte fel a Jászkun Rendemptio Európai szinten is egyedülálló történetét. A Magyar Országgyűlés 2014-ben nyilvánította Nemzeti Jászkun Emléknappá május 6-át, az 1745-ben történt jászkun önmegváltás tiszteletére. Horváth Sándor beszédében visszatekintett a jászok történetére az önmegváltásukig vívott küzdelmeikre. 

A jászok és a kunok IV. Béla idején telepedtek meg Magyarországon. Hamar beilleszkedtek és kiderül róluk, hogy szorgalmas nép. Vitézségük okán igen alkalmasak katonai feladatokra is. Emiatt különböző kiváltságokat, pallosjogot, szabad tisztviselő és lelkészválasztást, adómentességet szereztek, miközben szabadon rendelkeztek viselt dolgaik felett – mondta Horváth Sándor.

I. Lipót császár azonban 1702-ben megvonta kiváltságaikat, így évtizedekre jobbágysorba taszította a szabad jászokat és kunokat, akik emiatt a Rákóczi-féle szabadságharc mellé álltak.

Annak leverését követően sem adták fel a küzdelmet. Minden alkalmat és eszközt megragadtak arra, hogy a szinte korlátlan katonatartás és állami adóztatás ellen tiltakozzanak, mindezt azért, hogy a Német Lovagrend földesúri igáját lerázzák magukról, és visszaszerezzék régi kiváltságaikat és szabadságjogaikat. Elérték, hogy megváltható zálogformára változtassák a jogtalan eladást, így elindult az önmegváltás folyamata.

A megváltáshoz a végső lendületet Mária Terézia trónra lépése és az örökösödési háború adta. A jászok ekkor tanúsított vitéz hozzáállását jutalmazta az uralkodó azzal, hogy 1745. május 6-án aláírta azt a diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait. A redemptio során Jászberény városa saját területének megváltása mellett a Mizsei, Lajosi, és fél Bene pusztákra jutó összeget is befizette, így ezek a puszták is Jászberényhez tartoztak és a kiváltságaikat ezeken a területen is megkapták.

Horváth Sándor hozzátette: a Lajosmizsét alapító jász elődök tiszteletére állít emléket az 1972-ben Vass Csaba szobrászművész által elkészített Alapító jászok emlékmű, melyre a 2022. évi felújításakor Jászberény és Lajosmizse között 1873. augusztus 17-én megszületett egyezség szövegének egy részlete került fel. Emlékeztetett, hogy a két település lakosainak identitása és a kulturális kapcsolatok erősítésére 2014. augusztus 22-én Testvértelepülési megállapodás került megkötésre Jászberény és Lajosmizse.

A jászkun redemptio emléknapjának ünneplésére a Lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola 6.b osztályos tanulója Brindza Zsófia és 7.c osztályos tanulója Selypes Réka, akik a városi néptánccsoport tagjai is jászsági oláhos és friss csárdást adtak elő. Táncot betanította Veszelszki Boglárka, a Csoport vezetője Bitai Judit.

A beszéd után a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit az emlékmű lábánál.