Felavatták az új kültéri közösségi teret Felsőszentivánon – galériával

A vendégeket kemencében sült pogácsával és kürtőskaláccsal kínálták, majd a Bácska egyik legnagyobb múltú településének polgármestere, Vörös Szilárd köszöntötte a vendégeket. Hangsúlyozta, hogy az első igazoláson 1198-ig nyúlik vissza a település történetisége, ekkor találták az első írásos emléket. Ez a dátum tavaly megdőlt, honfoglalás kori temető maradványait találták a régészek, tehát igazolhatóan legalább háromszáz évvel több éves a település.

A közösségi tér tartalmaz egy kemencét amelyben finom étkek sülhetnek, ezzel is összekovácsolva a helyi közösségeket – fogalmazott köszöntőjében Vörös Szilárd polgármester. Továbbá büszkén hangsúlyozta, hogy Magyarország egyetlen működő szélmalma a felsőszentiváni, amit a kezdeti újjáépítés óta színpaddal, közösségi térrel is kiegészítettek. Sikerült hangtechnikai berendezést is vásárolniuk a Magyar Falu pályázati támogatásból. A közösségi tér fejlesztésére összesen 25 millió forint támogatást költöttek. A hely alkalmas lesz majd világ- és Európa-bajnoki labdarúgó mérkőzések kivetítőn történő megtekintésére.

A polgármester kiemelte, hogy a Magyar Falu Programban több sikeres pályázatuk volt. Megemlítette, hogy az 55-ös út menti kerékpárutat teljes hosszában, a rajta lévő hidat, a Hajnal utcát, ami az utolsó nem aszfaltburkolatú köves út volt a településen ugyancsak ennek a programnak köszönhetően újították fel. A fogorvosi rendelőt is ebből a pályázatból sikerült fejleszteni. 

A helyi civil szervezetek sikeres pályázatait is megemlítette: a Sportkör az öltöző felújítására, a Polgárőr Egyesület rendezvény lebonyolítására, a helyi lovas egyesület a Topi Team Hagyományőrző és Lovas Egyesület autóbeszerzésre nyert támogatást. A polgármester beszédében úgy fogalmazott, hogy ezt az utat szeretnék folytatni, megköszönte az eddigi támogatásokat és reméli a továbbiakat is.

Gyopáros Alpár kormánybiztos beszédében emlékeztetett arra, hogy amióta Orbán Viktor miniszterelnök 2019-ben meghirdette a Magyar Falu Programot, több mint ezermilliárd forint fejlesztési forrás jutott el az ország kistelepüléseire. A kormánybiztos egy nem reprezentatív felmérésre hivatkozva kifejtette, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége szerint utak, iskolák óvodák, bölcsődék felújítására, járdák építésére, orvosi eszközök beszerzésére van a legnagyobb szükség. A válaszadók nagy része fontosnak tartotta a közösségi terek kialakítását, mert úgy vélték, élettel kell megtölteni a kisebb településeket is. Többek között ezért fontos, hogy elkészült a beruházás – szögezte le a politikus.

Zsigó Róbert, Baja és térsége országgyűlési képviselője beszédében emlékeztetett a két évvel ezelőtti köszöntőjében elhangzottakra. Hangsúlyozta, az újjáépített szélmalom megjelenésével egyaránt hirdeti az elődök dicsőségét, a felsőszentivániak élni akarását, a jövőbe vetett reményüket és hitük erejét.

A honatya arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években a kormány egyik legfontosabb célja az volt, hogy fejlesszék elsősorban a kistelepüléseket, hogy a falvakban lakók is a megfelelő módon tudják igénybe az alapvető szolgáltatásokat. Ennek a célnak a legcélravezetőbb eszköze a Magyar Falu Program volt, és lesz az elkövetkezendő években is. Hangsúlyozta, a Magyar Falu Program indulása óta a választókerület 24 kistelepülésekre, a falusi útalapból jutott támogatás több mint 6.5 milliárd forint volt.  

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program „A Felsőszentiváni szélmalom helyreállítása és turisztikai attrakcióvá fejlesztése” című projekt a Széchenyi 2020 program keretében 214 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósult meg. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés tárgyú felhívása keretében újult meg.

A valamikori bácskai malmok képviselője az írott források szerint a XIX. század végén épült – ismereteink szerint 1873-ban – és 1926-ban jutott a Nagy Torma család tulajdonába. Noha az épületet az 1930-as években új gépekkel szerelték fel, ezek már csak a következő három évtizedben szolgálták a község lakóit. A szélvitorlákat 1962-ben szerelték le. Később a malmot külső stabil motorral meghajtott községi bérdarálóként üzemeltették, végül már csak raktárnak használták.