Székely Gábor helytörténész szenvedélye a múlt emlékeinek gyűjtése

Székely Gábor gyermekkora óta gyűjti a régi használati tárgyakat, fotókat, iratokat, helytörténeti szakirodalmat. Nevéhez fűződik a kunszentmiklósi Felső-Kiskunsági Emlékház létrehozása, működtetése, valamint jó néhány dokumentumregény és helytörténeti könyv megírása. 1947-ben született Budapesten. Iskolai tanulmányait Fülöpszálláson, Kunszentmiklóson, majd a fővárosban végezte. Idős rokonainak történetei nagy hatással voltak rá, így már kamaszként maga járt utána az érdekesnek tűnő eseteknek, vetette papírra azokat, hogy megőrizze az utókor számára.

– Életem első helytörténeti és néprajzi témájú kiállítását a fülöpszállási iskola tantermében rendeztem 1960-ban, 12 évesen. Lényegében innentől fogva gyűjtöm a régi használati tárgyakat, fotókat, iratokat, helytörténeti szakirodalmat. Budapestre felnőttként kerültem vissza, ahol már tudatosan kutattam a Felső-Kiskunságra jellemző, népi kultúrájához tartozó tárgyakat, dokumentumokat. Húsz éve választottam lakhelyemül gimnáziumi éveim színhelyét, Kunszentmiklóst, és hoztam létre otthonomban a Felső-Kiskunsági Emlékek Házát – idézte fel Székely Gábor.

– Ez idáig több mint száz olyan történetet tettem közzé, ami nemcsak a szakemberek, hanem a hétköznapi olvasók számára is csemegét jelentenek. A múlt emlékeinek összegyűjtése számomra kiemelt jelentőséggel bír, mondhatni egy életen át tartó szenvedély. Gyűjteményem öt nagyobb egységre bontható. A leggazdagabb a hatezer darabot számláló Petőfi-kultusz-gyűjteményem, ami az országban egyedülállónak számít. A másik terjedelmes anyag Szász Károly református püspökhöz köthető, a jeles egyházfi hat esztendeig volt lelkész Kunszentmiklóson. Számottevők a világ legnagyobb eszperantó magánkönyvtárát létrehozó fülöpszállási Fajszi Károlyhoz köthető emlékek. Külön helyiségben kaptak helyet a Felső-Kiskunság, Kunszentmiklós és Fülöpszállás múltját feldolgozó régészeti, néprajzi, egyházi, hely- és kultúrtörténeti anyagok. 

– sorolta Székely Gábor.

A magángyűjtő tagja lett a Honismereti Szövetségnek, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesületnek, a Szent György Lovagrendnek, a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek, a Bács-kiskun Megyei Írók, Költők Baráti Körének és több kunszentmiklósi egyesületnek, alapítványnak.

– Gyűjteményem valamennyi darabját a magam erejéből szedtem össze. Hosszú évek óta dolgozom azon, hogy Petőfi-relikvia gyűjteményem méltó helyre kerüljön, mivel családi házam nem múzeum céljára épült. Ennek okán reménykedem a Petőfi 200 elnevezésű projekt sikerében, hogy a Felső- Kiskunságon, Petőfi tényleges otthonában végre méltó helyre kerüljön a több mint hatezer darabot számláló magángyűjteményem, ami a Petőfi Irodalmi Múzeum után az ország második legjelentősebb Petőfi kultuszgyűjteménye. 

Támogatásra nem igen számíthatok, így egyelőre kérdéses, hogy közkincsé tudom-e tenni az orgoványi csárdában keletkezett, korszakosnak számító zenei kincset – tette hozzá Székely Gábor.

A kunszentmiklósi magángyűjtő tevékenységéért számos elismerésben részesült. Munkássága jutalmául megkapta a Fülöpszállásért kitüntető címet, a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnáziumtól Pro Schola, Szerbiában, gyűjtői kategóriában Nemzetközi Nagymester díjat, Budapesten a Honismereti Szövetségtől a Kiemelkedő Munkáért Emlékérmet, a Krúdy Gyula Emlékérmet. Három éve a helytörténész felvételt nyert a Szent György Lovagrendbe.